Monetáris Tanács: ezért értékelődött le a forint

A Nemzeti Bank indoklásában felhívta a figyelmet a globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalható romlására és a közép-kelet európai régió megítélésének változására, mely két tényező a forint jelentős leértékelődéséhez vezetett. A leértékelődés esetleges folytatódása szerintük középtávon károsan hatna a pénzügyi közvetítő rendszer tőkehelyzetére, ugyanakkor a kibocsátással kapcsolatban remélt további élénkítő hatása megkérdőjelezhető.

A Monetáris Tanács megítélése szerint megnőtt a kockázata, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság visszaesése a korábban vártnál erőteljesebb lesz. Az elmúlt év utolsó negyedévében a külső kereslet visszaesése és a hitelezési aktivitás csökkenése jelentős mértékű lassuláshoz vezetett mind a feldolgozóipar, mind a piaci szolgáltatások esetében. A nemzetközi finanszírozási helyzet változásához és a romló jövedelmi kilátásokhoz a lakosság a fogyasztási kiadások visszafogásával alkalmazkodik, ami csökkenti a magyar gazdaság külső finanszírozási igényét.

Az elmúlt hónapokban az infláció az árstabilitásnak megfelelő szintre mérséklődött, emögött azonban ellentétes irányú folyamatok húzódnak meg. A gazdasági visszaesés árazásra gyakorolt fegyelmező hatásának tulajdonítható, hogy a piaci szolgáltatások inflációja immár több egymást követő hónapban is meredeken csökkent. A gyengébb árfolyam begyűrűzése a külkereskedelmi forgalomba kerülő termékek árába azonban növeli a felfelé mutató inflációs kockázatokat.

A leértékelődés rövid távon javítja az exportszektor jövedelmezőségét és a belföldi termelők importtal szembeni versenyképességét, ugyanakkor ennek növekedési hatását ellensúlyozhatja, hogy a forint melletti pozíciót vállalt gazdasági szereplők jelentős veszteséget realizálnak. A forint gyengülése visszafogja a bankok hitelezési aktivitását, és a hitelportfolió romlásán keresztül középtávon károsan érintené tőkehelyzetüket is.

A reálgazdasági és inflációs folyamatokat, valamint a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának szempontjait mérlegelve a Monetáris Tanács az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A Monetáris Tanács a jövőben is törekedni fog arra, hogy megakadályozza a gazdaság fundamentumaitól tartósan elszakadó pénzügyi piaci folyamatok kialakulását. Ennek érdekében készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. április 10-én jelenik meg.