Jelenleg az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai részére a munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50 százalékáig, az egészség-, illetve önsegélyző pénztárakba történő befizetés pedig a minimálbér maximum 30 százalékáig adómentes a magánszemélynél.
A tervezett közteher kirovása a Stabilitás Pénztárszövetség szerint visszavetné az öngondoskodást. Az önkéntes nyugdíjkasszákba befizetett pénzhez a munkavállalók csak évek vagy évtizedek múlva férhetnek hozzá, így ha azt megadóztatják, a dolgozók és a munkáltatók is valószínűleg más, azonnali fogyasztást elősegítő cafeteriaformát választanak majd, de csökkenhetnek az egészségpénztári befizetések is.
Ha esetleg folytatják is a munkáltatók a befizetéseket, a számlákra a közteher miatt valószínűleg kevesebb pénz érkezik majd: 1000 munkáltatói forintból ugyanis 552,5 maradhat így meg. Jelenleg az önkéntes pénztári tagdíjbevételek 70-80 százaléka származik munkáltatói befizetésekből, vagyis a kasszák a tagdíjak nagyjából 40-45 százalékáról mondhatnak le így.
A pénztárszövetség szerint vitatható, hogy a társadalompolitikailag preferált célokat szolgáló munkáltatói befizetések adóterhe lényegében megegyezzen a felhasználási korlátok nélküli munkabérével. Az pedig végképp nehezen indokolható, hogy a hosszú távú megtakarítást szolgáló munkáltatói támogatás után miért kell magasabb adót fizetni, mint más, 32 százalékos körbe tartozó természetbeni juttatás után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.