Nyugdíj: Még sincs reálhozam? Kik jártak a legrosszabbul?
A felügyelet megállapítása még nem jelenti azt, hogy a pénztártagok nem kapnak majd vissza reálhozamot. Az ő esetükben ugyanis nem a teljes befizetésre, hanem csak a fedezeti alapba kerülő pénzekre kell kiszámítani az infláció mértékét meghaladó hozamokat.
Vannak más eltérések is a PSZÁF és a kasszák számításai között: a pénztárak napi hozamokkal számolnak, a felügyelet csak negyedéves összesítésekkel. Az inflációnál is más adatokat vesznek figyelembe; a PSZÁF itt is negyedéves adatokkal kalkulált, a kasszák az éves pénzromlási ütemmel. A 13 évre számolt gyenge teljesítmény egyik oka, hogy a pénztárak megalakításuk után viszonylag magas költséggel működtek. Később leszorították kiadásaikat. 2009 óta már csak a befizetések 4,5 százalékát vonhatják el saját fenntartásukra az intézmények, ez évtől pedig csak 0,9 százalékát. Ront az eredményükön a 2008-as pénzügyi válság is. A választható portfóliós rendszer kialakítására kényszerített pénztárak kénytelenek voltak 2007–08 során bevásárolni az éppen csúcson lévő részvényekből, amelyek árfolyama nagyot esett, így 2008-ban átlagosan 20 százalék körüli negatív hozamot produkáltak a portfóliók.
Az azóta eltelt időszakban viszont sokat javítottak a kasszák. A komoly átalakulás előtt álló magán-nyugdíjpénztári rendszer szépen búcsúzott, tavaly a 18 hazai magánnyugdíjpénztár klasszikus portfólióinak összesített, vagyonnal súlyozott nettó hozama a PSZÁF adatai szerint 5,41 százalékos lett, a kiegyensúlyozott portfóliók hozama 8,57, a növekedési alapoké pedig 10,97 százalékos volt. Bár ez elmarad a 2009-es rekordoktól, de a 4,7 százalékos éves inflációt így is bőven túlteljesítette, vagyis pozitív reálhozamot írhatnak jóvá a tagok egyéni számláján. A pénztári alapok többsége egyébként tavaly nemcsak az inflációt verte meg, de a BUX indexet is, amely alig néhány ezreléknyit emelkedett az év során. Az állampapírpiacot szintén túlteljesítette a portfóliók nagy része, hiszen az ezt mérő indexek kevesebb mint 6,5 százalékot emelkedtek tavaly.
Ami az egyes pénztárakat illeti, a portfóliók teljesítményét tekintve az abszolút győztes az OTP növekedési alapja lett, amely 13,52 százalékos hozamot ért el 2010-ben. Ez volt egyébként a legnagyobb magán-nyugdíjpénztári portfólió, több mint 560 milliárd forint volt benne az év végén. A második és a harmadik helyen az ING és a Dimenzió növekedési alapjai állnak, ezek hozama is 13 százalék körül alakult. A magas kockázatú növekedési alapok teljesítménye között nagy a szórás.
A sereghajtó Quaestor – amely 2009-ben 34 százalék fölötti nyereségével megnyerte a hozamversenyt – például csak 3,65 százalékos hozamot produkált. Az átlagos tízéves hozamrátákat nézve – a 2008 végén indult Generalit nem számítva – a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának növekedési alapja lett a legjobb 8,3 százalékos évesített hozammal, a sor végén az Évgyűrűk áll 4,37 százalékkal.
A kiegyensúlyozott alapoknál hasonló volt a sorrend tavaly, mint a növekedési portfólióknál. Ebben a kategóriában is az OTP portfóliója érte el a csúcshozamot, vagyis 10,16 százalékot, az ezüst- és a bronzérmet pedig az ING és a Dimenzió szerezte meg. A leggyengébb közepes kockázatú alap az Évgyűrűké lett, 4,69 százalékos hozammal. A tízesztendős teljesítmények terén a Budapest nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott alapja lett a legutolsó, a legjobban pedig az Életút teljesített, csaknem 8,5 százalékot hozott évente.
Bár az alacsony kockázatú, hagyományos alapok főleg állampapírba fektetnek, ezek teljesítménye között is komoly különbségek voltak tavaly. A legjobb eredményt az MKB-nál érték el, 7,86 százalékot, a legrosszabbat pedig az Évgyűrűknél, mindössze 4,22 százalékosat. Tízéves távon még nagyobbak a különbségek; a legjobb alap, az Életúté csaknem 9 százalékot hozott évente, míg a sereghajtó Budapest nyugdíjpénztárénak a hozama az 5 százalékot sem érte el.
Az önkéntesek jól teljesítettek
Az önkéntes nyugdíjpénztárak – amelyek a magánkaszszáknál lényegesen szabadabban fektethetik be a vagyonukat – többnyire jól teljesítettek tavaly. Az abszolút győztes Lilly 25,69 százalékos hozamot ért el, bár hosszabb távon a pénztár tízéves átlaghozama csak 7 százalék körüli. 15 százalék fölötti hozamot jellemzően a legalább 80-90 százalékban részvényt tartalmazó alapok értek el, így az Aegon „F” portfóliója, az Allianz „kockázatvállaló”, a Budapest „aktív” és az OTP „dinamikus” alapja. A Rába is 15 százalék fölött teljesített. A Rába tízéves hozama 9,75 százalékos lett, ez a legmagasabb a legalább tíz éve indult portfóliók között. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.