Az index kéthavonta jelenik meg, alapja a vállalati hitelezésért felelős banki vezetők körében készített felmérés, amely tíz tényezőt vesz figyelembe, köztük a bankok nyitottságát a vállalatok finanszírozására, a vállalati hitelkereslet változását, valamint a bankvezetők várakozását a vállalati portfólió alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer változtatására vonatkozóan.
„2008 és 2010 között a kihelyezett vállalati hitelek volumene 939 milliárd forinttal, 6 008 milliárd forintra csökkent, miközben a bankok hitelezési feltételei szigorodtak. A gazdaság remélt dinamizálódásához fontosnak tartjuk a vállalathitelezési piac élénkülését, és ezzel összefüggésben hangulatindexünkkel a piacon hiteligénnyel megjelenő, illetve már hitellel rendelkező vállalatok orientálódását kívánjuk segíteni” – hangsúlyozta az új mutató bevezetésének célját Robert Stöllinger, a KPMG ügyvezető igazgatója.
A KPMG vállalathitelezési hangulatindex alapját képező felmérésben tíz, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank és a Magyar Fejlesztési Bank illetékes vezetője vett részt – együttes piaci részesedésük 2010-ben meghaladta a 80%-ot a vállalathitelezési piacon.
Az index kiindulási értéke +1,45 a -10-től +10-ig terjedő skálán, amely óvatos optimizmusra adhat okot, de egyben azt is jelzi, hogy nem várható áttörés a vállalathitelezési piacon az elkövetkező pár hónapban.
Az első felmérés eredményei szerint a 2008. év végi „befagyott” állapothoz képest a banki vezetők több mint 70%-a látja úgy, hogy a vállalathitelezés fontossága nőtt a bankjuk szolgáltatásportfolióján belül.
A bankok egyike sem zárkózik el új vállalati hitelek kihelyezésétől, és mintegy 73%-uk teljes mértékben nyitott erre. Árnyaltabb a kép, amennyiben hitelcél szerint vizsgáljuk a finanszírozási igényeket: míg a működési célú hitelek esetében a bankok több mint 80%-a teljes mértékben nyitott a finanszírozásra, addig a projekthitelek esetében ez az arány 30% alá csökken. Akvizíciós vagy kivásárlási célra igényelt hitelt jelenleg mindössze egy bank kínál. A hiteleket ugyanakkor megdrágítja az ország megnövekedett kockázati felára.
A bankok vezetőinek többsége szerint az elkövetkező 3 hónapban összességében nem fog jelentősen változni bankjuk finanszírozási feltételrendszere, míg egyharmaduk jelezte, hogy náluk némi szigorításra lehet számítani. Ezzel szemben a banki vezetők több mint fele érzékelte a vállalati hitelkereslet valamilyen fokú élénkülését az elmúlt három hónapban, és csökkenő keresletről egy bank sem számolt be.
A bankvezetők egyéves távlatban a saját hitelintézetük növekedési perspektíváját sokkal kedvezőbben ítélik meg, mint a bankrendszer egészének a kilátásait. A bankrendszer összesített vállalati hitelportfoliója várhatóan nem fog változni, mivel az enyhe növekedést, enyhe csökkenést és a szinten maradást prognosztizálók aránya gyakorlatilag kiegyenlített.
A válaszadó bankok több mint fele saját hitelportfóliója összetételének jelentősebb változtatását tervezi a kisebb árbevételű cégek javára, és csak két bank jelezte, hogy a portfóliójában a kisebb cégek arányának csökkentésére törekszik. Arra a kérdésre, hogy mik azok a tényezők, amelyek ösztönözhetik a kkv-szektor finanszírozását, a bankok vezetői viszonylag egyöntetűen a gazdaság dinamizálódását és állami garanciaprogramok szerepét emelték ki.
Az új hitelkihelyezésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat során a bankok elsősorban a vállalati hitelfelvevő megalapozott üzleti tervét/jövőbeni cash termelő képességét kezelik kiemelten. A fontossági sorrendben ezután következnek a vállalat múltbeli/jelenlegi pénzügyi mutatóira vonatkozó adatok.
A bankok több mint fele említette a termelőipart, a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, illetve az energiaipart és a különböző közműszolgáltatásokat, mint preferált iparágat. Ezzel szemben az olyan – a válság előtti időszakban előszeretettel finanszírozott – iparágak, mint az ingatlanszektor és a pénzügyi szektor, továbbá az építőipar a bankok jelentős részénél nem preferált.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.