BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Drámai mozgások a forint piacán

Nem sokáig, alig egy hónapig volt érvényben a korábbi forintcsúcs, az új történelmi mélypont 321,68.

Rekordszintre gyengült a forint az euróval szemben a tegnapi kereskedésben, a keresztárfolyam napközben több hullámban veszített az értékéből, és nap végén átlépte a 321,68-os szintet is. A 320,6 körüli záró árfolyam is bő 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg a nyitószinthez viszonyítva, amire néhányszor akadt példa korábban is, ám most nem elsősorban a globális piacok, hanem a hazai bizonytalanság játszotta a fő szerepet benne. Befektetői körökben olyan találgatás indult meg, miszerint a magyar kormány nem fogadja el a Nemzetközi Valutaalap feltételeit, és így mentőöv nélkül marad az ország.

Meredek drágulással átlépte a 700 bázispontos szintet – és ezzel rekordot döntött – a szerdai londoni kereskedésben a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása is. Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői szerint a magyar szuverén kötvényadósság törlesztésének leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a szerdai késői jegyzésben 710 bázispont környékén mozgott az előző esti 650 bázispontos zárószint után.

A kormány még 2011 novemberében jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez egy biztonsági háló létrehozása érdekében az IMF-fel és az Európai Unióval, ám decemberben megszakadt a tárgyalások előkészítése. A nemzetközi szervezetek elsősorban a jegybank függetlenségét érintő törvény- és alkotmánymódosításokat kifogásolják, és több alkalommal is úgy nyilatkoztak, hogy azok visszavonásáig nem kezdik meg a magyar féllel a tárgyalásokat.

Finanszírozási szempontból közvetlenül még nincs rászorulva az ország a külső segítségre, hiszen kedden is sikerült piacra dobni a három hónapos diszkont-kincstárjegyeket. A hozamok viszont erőteljesen megemelkedtek, főként a hosszabb lejáratú állampapíroknál, a legtöbb lejáratra már jócskán 10 százalék feletti szint alakult ki, ami – ha tartósan így maradna – már megkérdőjelezné az adósságpálya fenntarthatóságát is. Egyes elemzői vélemények szerint ebben az esetben erőteljes kamatemelésre kényszerülne a Magyar Nemzeti Bank, az irányadó ráta is elérhetné a két számjegyű tartományt. Valószínűleg az is hozzájárult a bizonytalansághoz, hogy – később cáfolt – lapértesülések szerint a kormány azt fontolgatja, hogy hozzányúl a devizatartalékhoz, de a Standard & Poor’s karácsony előtti leminősítésének is lehet még hatása a folyamatokra.

A Nemzetközi Valutaalap igazgatósága január 18-án tartja azt az ülést, amelynek napirendjén szerepel a Magyarországgal tárgyaló delegáció számára adandó mandátum, addig nyilvánvalóan a tárgyalásokról szóló találgatások játsszák a meghatározó szerepet a forintárfolyam alakulásában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel. Az NGM közleményében ez áll: a forintárfolyam szerdán jól láthatóan nem a gazdaságpolitikára reflektál, hanem a közeljövőben megkezdődő tárgyalásokra a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.

A teljes magyar gazdaság devizafinanszírozási igénye összesen 14 milliárd euró. Ha nincs IMF-megállapodás, akkor az euróban denominált kötvények kibocsátása nem működhet, és ezt a devizatartalékból lehetne fizetni. Ebben az esetben a devizatartalék 13 százalékkal csökkenne – mutatott rá Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza a Financial Times beszámolója szerint. Ez alááshatná a forinttal szembeni bizalmat, és fokozódna a tőkemenekülés – vélekedett.

A forint mélyrepülése folytatódni fog, amíg a kormány nem biztosítja, illetve bizonyítja egyértelműen, hogy tiszteletben tartja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, és nem vonja vissza az új alaptörvény nyugati típusú demokráciát csorbító passzusait – vélekedik a Morgan Stanley fő devizapiaci stratégája, Hans Redeker. A szakértő az Alapblognak azt mondta, hogy totálisan félreértik a helyzetet azok, akik Magyarország elleni nemzetközi spekulációt sejtenek a háttérben, és ugyancsak „szédületes butaságot” beszélnek azok, akik feltételezik, hogy a gazdaságilag és politikailag erős országok vagy komoly befektetői csoportok bármelyike érdekeltek lehetnek az euróövezet széthullásában.

Magyarország fertőzne a régióban?

A tegnapi forintesés kihatott a régiós valutákra is, a cseh korona 1,8, a lengyel zloty 0,7 százalékot veszített az értékéből napközben. A Financial Times bloggere, Stefan Wagstyl véleménye szerint a mostani időszak nemcsak Magyarország számára veszélyes, hanem kelet-közép-európai szomszédainak is. Ezt Charles Robertsonnak,

a Renaissance Capital elemzőjének kommentárjára alapozza, aki szerint egyre

nőnek a Magyarország miatti fertőzési kockázatok a régióban.




Világgazdaság - Benke Dávid Magyarország fertőzne a régióban? A tegnapi forintesés kihatott a régiós valutákra is, a cseh korona 1,8, a lengyel zloty 0,7 százalékot veszített az értékéből napközben. A Financial Times bloggere, Stefan Wagstyl véleménye szerint a mostani időszak nemcsak Magyarország számára veszélyes, hanem kelet-közép-európai szomszédainak is. Ezt Charles Robertsonnak,

a Renaissance Capital elemzőjének kommentárjára alapozza, aki szerint egyre

nőnek a Magyarország miatti fertőzési kockázatok a régióban. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.