Kik lehetnek benne az új, állami kezdeményezésű bankban?

Hamarosan megszülethet a kormányzati koncepció a mezőgazdasági és környezetvédelmi beruházások finanszírozására szakosodott „zöldbank” felállításáról, igaz, a tulajdonosi összetételről még nem született meg a végleges döntés – értesült a Világgazdaság online.

A zöldbank-koncepció nem új, és Európában nem is ismeretlen: kissé leegyszerűsítve az a lényege, hogy a kijelölt piaci szereplő olyan agrár- és zöldberuházásokhoz nyújt hitelt állami szerepvállalás mellett, amelyek piaci alapon nem, vagy korlátozott mértékben finanszírozhatók.

A téma már a 2010-es választási kampány óta időről időre felmerül, ám most már úgy tűnik, nem sok hiányzik a végleges döntéshez. Erre utal Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter közelmúltban tett bejelentése is, amely szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hamarosan kidolgozza koncepciót, amely alapján létrejöhet az úgynevezett zöldbank, amelynek feladata a mezőgazdasági, erdészeti, természet- és környezetvédelmi célú beruházások forráshoz juttatása, az ágazat cégeinek finanszírozása. Fazekas Sándor közölte azt is: az agrárbank forráskerete több tízmilliárd forintra rúg majd.

A kormány értesüléseink szerint nem csak tisztán állami tulajdonú bank felállításában gondolkodik, hanem létezik olyan forgatókönyv is, amely szerint piaci alapon működő pénzügyi szolgáltatót, vagy szolgáltatókat is bevonna a projektbe. Lehetséges jelöltekből nincs hiány, hiszen az agrárfinanszírozásban több kereskedelmi bank is erős, és értelemszerűen merül fel a konstrukció kapcsán a vidéken nagyon jó hálózatot működtető takarékszövetkezetek szerepvállalásának a lehetősége is. A sajtóban emellett a Gránit Bank, és a Széchenyi Bank neve is keringett a lehetséges partnerek között.

A mezőgazdaság finanszírozása az utóbbi években egyre vonzóbb területet jelent a kereskedelmi bankoknak, pedig volt időszak, amikor erősen ódzkodtak tőle. És annak ellenére, hogy a környezetvédelmi célú beruházások nem tartoznak a gyorsan megtérülő befektetések közé, itt sem kis üzletről van szó. Az Energia Klub kutatása alapján körülbelül 650 milliárd forintnyi megtakarítható energián ülünk otthonainkban. A hazai lakóépületek összességének gerincét, mintegy 66 százalékát, jellemzően az 1960-as és 1970-es években épült, 80 négyzetméter alapterületű, sátortetős családi házak alkotják. A lakások 20 százaléka nem panelépítésű társasházakban, míg 14 százalék panel épületekben található. Így egy agrár- és környezetvédelmi beruházásokban érdekelt bank létrehozásának mindenképpen lehet létjogosultsága, csak az a fontos, hogy kellő körültekintés mellett, jól működő – és főként finanszírozható – konstrukciókat dolgozzanak ki a tulajdonosok.

A zöldbank koncepciója pedig a jelek szerint nem kizárólag az államot érdekli. A három takarékszövetkezet egyesülése nyomán létrejött pest megyei Pátria Takarékszövetkezet alelnök-ügyvezetője, Éliás Csaba egy, a múlt hónapban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Pátria egy szokatlan üzletpolitikai döntéssel úgynevezett ÖkoTakarékként definiálja magát: a térségi zöldgazdaság és a civl szféra fellendüléséhez, a helyi környezetvédelmi beruházások sikereihez is szeretnének hozzájárulni. A privátbankár.hu tudósítása szerint egymilliárdos keretösszeggel olyan programot indítanak, amelyben a "pozitív szűrő által támogatott" célok megvalósítását támogatják: az alternatív energia, a biogazdálkodás, a kultúra, az oktatás területén nyújtanának kedvezményes hiteleket.

A konkrét termékek még nincsenek készen, de várhatóan jegybanki alapkamat alatti kamatozású hiteltermékeket kínálnak majd a térségben induló zöld beruházásoknak, illetve többek között biogazdálkodóknak, lakossági ügyfeleknek környezetbarát megoldásokat alkalmazó építkezésekhez és ingatlanfelújításokhoz. A programba bevonnák a betéteseket is, akik az egyébként elérhető kamat egy részéről lemondhatnának a térség fejlődését szolgáló célok érdekében.