Szétpukkadhat a pénzügyi lufi

Hatalmas méretűre duzzadt pénzügyi luftballon van a világgazdaságban, a felesleges tőke globális befektetésére van tér, levezetésére azonban nincs lehetőség – mondta Farkas Péter, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa egy tegnapi háttérbeszélgetésen. Mindez szerinte komoly gazdasági és társadalmi konfliktusokat eredményezhet.

Óriási pénzösszegek halmozódtak fel tőketársaságoknál, államoknál és multinacionális vállalkozásoknál. A tőke túlnyomó többsége a reálgazdaság helyett a pénzügyi szektorba jut, mert ott nagyobb a megtérülése. Ezért jelentős volt az áremelkedés a tőzsdéken, az ingatlanpiacon és a nyersanyagáraknál. A 2008-as válság után is csak ideiglenesen történt értékvesztés a felsorolt piacokon. Közben a világgazdaság évtizedről évtizedre egyre lassabban fejlődik. A probléma nagyságát jelzi, hogy míg az 1929-es válság előtt 2-3 év alatt 2-3-szorosára nőtt a Dow Jones tőzsdeindex, most, a nyolcvanas évek közepétől 2008-ig 12-szeresére emelkedett.

Nagy-Britanniában a XIX. század közepén a bankrendszer összesített mérlegfőösszege még nem érte el a GDP 50 százalékát, a XX. század végén pedig ugyanez a szám már 500 százalékon felül állt. A XX. század elején a három legnagyobb brit bank eszközei a brit GDP 7 százalékát tették ki, míg a XX. század végén már a GDP 75 százalékát – mondta Biedermann Zsuzsanna, az MTA Világgazdasági Intézetének munkatársa. Kiemelte: a fejlett világ országaiban ehhez hasonló folyamatok mentek végbe, azaz ugrásszerűen megnőtt a bankok mérete és jelentősége. Korábban sokkal nagyobb volt a személyekhez kötődő bankoknál a tulajdonosok felelőssége, ma viszont a részvényeseké csak befektetett pénzük erejéig tart.

A 2008-as válság után az államok Földünk teljes GDP-jének kétharmadát költötték válságkezelésre 2009 végéig s azóta is indultak kisebb-nagyobb ösztönző csomagok. Ennek 80-90 százalékát bankmentésre fordították – tette hozzá Farkas Péter.

Világgazdaság - Giczi József-->