Elég furcsa a valutaalap lista

Nagyon messze kerültünk az IMF -fel tervezett hitel megállapodástól Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője szerint, aki hangsúlyozta: a miniszterelnök Facebookon történt bejelentése alapján igaznak tűnnek a Magyar Nemzetben közölt IMF-követelések, áll az MTI összefoglalójában.

Ezzel szemben Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szokatlannak nevezte a lapban az IMF-nek tulajdonított igényeket. "Ezen az áron, így nem" kell biztonsági, pénzügyi garancia a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól - jelentette be a Fidesz-KDNP-frakció döntését csütörtökön a miniszterelnök Facebook-oldalán.

Orbán Viktor ezzel a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent IMF-kölcsönfeltételekre utalt, amelyek egy részét, így a nyugdíjak csökkentését, a bürokrácia leépítését, a bankadó megszüntetését és a bankoknak juttatandó pénzeket, ő maga is felsorolta a közösségi oldalon közzétett videoüzenetben.

A Magyar Nemzet szerint a Nemzetközi Valutaalap nyugdíjcsökkentést, nyugdíjkorhatár-emelést, a családi pótlék csökkentését, személyi jövedelemadó emelést, privatizációt, az utazási kedvezmények csökkentését, bürokrácialeépítést, általános, értékalapú ingatlanadót, az önkormányzatok kiadásainak csökkentését követeli, valamint pénzjuttatást a bankszférának.

Tóth Gergely az MTI kérdésére elmondta, hogy a lap által nyilvánosságra hozott listát nem indokolják Magyarország reálgazdasági folyamatai, a gazdaság állapota egy ilyen méretű kiigazítást nem igényel.

Kiemelte: a nyilvánosságra került lista a valós, mintegy 300-400 milliárd forintos kiigazítási igény többszörösét öleli fel, ami teljesen indokolatlan, a feltételek meglehetősen eltúlzottak. Szerinte ezekkel a feltételekkel az életben nem lesz Magyarországnak megállapodása az IMF-fel. Hozzátette: a valutaalap feltételeiről a piac várja az IMF megerősítő nyilatkozatát.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója azonban úgy vélte, hogy a lapban felsorolt, IMF-nek tulajdonított igények nem szokványosak, a valutaalap nem szokott ilyen részletes igényekkel fellépni. Szokatlannak nevezte azt is, hogy csak egyetlen lapban jelent meg az információ.

Véleménye szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy a magyar politika arra próbálta használni ezt a hírt, hogy olyan színben tüntesse fel magát, mint aki szembemegy az IMF-fel, térdre kényszeríti és úgy harcol ki egy kedvező feltételű hitelmegállapodást. A másik lehetőség, hogy a kormány ezzel próbálja indokolni azt, hogy végül nem lesz megállapodás. Úgy vélte, folytatódik az elmúlt hónapokban látott stratégia, azaz egyre messzebb tolódik a megállapodás a nemzetközi hitelezőkkel.

Az Orbán Viktor szavaira adott első piaci reakció Duronelly Péter szerint pánikreakció volt, amelynek nem lehet túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Hozzátette, hogy egyelőre nem teljesen világos, mi történik, a piaci szereplők is próbálják értelmezni az eseményeket. Véleménye szerint a nemzetközi tőkepiacok jelenlegi kedvező hangulatában a magyar eszközök gyengülése is mérsékelt és átmeneti lehet, kockázatot az jelenthet, ha a globális piaci hangulat megfordul.

A miniszterelnök bejelentésére gyengült a forint és esett a tőzsde, de később korrigáltak az árfolyamok. Az euró jegyzése 285,40 forintról 289 forint fölé szökött fel pár percen belül a bejelentést követően, délután 5 óra utánra azonban 287,20 forintig korrigált. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a kormányfő közlése után mintegy 2 százalékot gyengült, de végül kis pluszban zárt a BUX.

A magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak londoni árazása, amely kora délután még idei mélypontján volt, emelkedett a miniszterelnök bejelentésére. A CDS árazása kora délután 395 bázispont volt, és az utóbbi egy évben most először csökkent 400 bázispont alá. Orbán Viktor szavai után azonban 413,8 bázispontra ugrott a jegyzés.