A guru ijesztget: az USA magával ránthat a recesszióba másokat is

A legsúlyosabb kérdés az adóemelések és kiadáscsökkentések egyvelegéből az ezermilliárdos amerikai államháztartási hiány csökkentésére összeállított költségvetési kiigazító program küszöbön álló életbe léptetése. Amennyiben a republikánus többséggel rendelkező képviselőháznak nem sikerül kompromisszumos megállapodásra jutnia az elnökkel és a demokrata többségű szenátussal, a hivatalos nevén "Budget Control Act of 2011" költségvetési kiigazító program 2013 januárjában automatikusan életbe lép.

A magam részéről úgy gondolom - fogalmaz Mark Mobius -, hogy az események ilyetén lefolyása gazdasági katasztrófát okozna, mivel a világ legnagyobb gazdaságában bekövetkező recesszió az egész világra negatív hatással lenne, különösen az ázsiai exportgazdaságokra. Ha az Egyesült Államok beleveti magát a "pénzügyi szakadékba" magával ránt másokat is. Reméljük a legjobbakat, de készüljünk a legrosszabbra.

A jó hír a feltörekvő piaci befektetőknek az, hogy az elmúlt évtizedben csökkent az ázsiai exportgazdaságok függése az amerikai piactól. A dollárban kifejezett abszolút exportérték emelkedett ugyan, de az ázsiai országok jelentős mértékben diverzifikálták exportpiacaikat az Egyesült Államokon és Európán túl is, amely maga is saját adósságproblémájával küszködik.

Mostanra Japán, Dél-Korea, a Fülöp Szigetek, Vietnám, Thaiföld, Malajzia, Szingapúr és Indonézia legnagyobb exportpiacává Kína nőtte ki magát. Összességében hátrányos hatással lenne a fiscal cliff életbe léptetése az ázsiai exportgazdaságokra, de az erősebbek minden bizonnyal túlélnék azt.

Bármi történjék is az amerikai költségvetési politika oldalán, a monetáris politika oldalán úgy látom - fogalmaz Mark Mobius -, hogy a Fed folytatni fogja mennyiségi monetáris enyhítő programját azzal a céllal, hogy megelőzze a gazdaság súlyosabb mértékű lassulását, illetve még ennél is fontosabb, hogy csökkenjen a munkanélküliség. A Fed politikája az egész világ, de leginkább az értékpapír piacok számára fontos, hiszen az általa megnövelt likviditás emelkedő részvényárfolyamokhoz vezethet. Bár ez egyúttal az inflációt is fokozhatja, a jól gazdálkodó vállalatok képesek lehetnek ehhez áraikat hozzáigazítani.