Jövő héten beadják a parlamentnek azt a javaslatot, amely eltörli a kártyás fizetések utáni tranzakciós illetéket, és ingyenessé teszi a havi kétszeri pénzfelvételt 150 ezer forintig – nyilatkozta tegnap Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Indexnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormány lesöpörte az asztalról Varga Mihályék bankoknak kedvezőbb javaslatát. A nemzetgazdasági miniszter korábbi hírek szerint egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely kötelezővé tette volna a bankokban az alapszámla bevezetését, a kedvezmények pedig csak az alapszámlásokra vonatkoztak volna. Korábban azonban már érkeztek arról hírek, hogy a Fidesz vezetése az NGM javaslatát a bankok lobbijának tekinti, mivel az kisebb veszteséget okozott volna a pénzintézeteknek, mint a Rogánék-féle ötlet.
A Magyar Bankszövetség csak részben ért egyet a tranzakciós illeték áthárításának megakadályozására hivatott tervvel: múlt heti közleményük szerint üdvözlik és támogatják, hogy a lakossági bankkártya-használatot ne terhelje tranzakciós illetékfizetési kötelezettség. Ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy a bankkártyával történő készpénzfelvétel tényleges költségeit se érvényesíthesse a szolgáltató. „Különösen indokolatlan a fogyasztói szokásokat a nemzetgazdasági szempontból is sokkal olcsóbb elektronikus fizetési módok helyett a készpénzzel történő fizetés irányába terelni. A mindennapi készpénzszükségletet meghaladó ingyenes készpénzfelvételi lehetőség jogszabályi biztosítása a szürkegazdaság erősödéséhez vezethet. A statisztikai adatok szerint kimutatható, hogy átlagbér esetén számlánként havi 40 ezer forint készpénz felvétele az általános fogyasztói szokás” – érvelt közleményében a szervezet.
A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvét lehetősége nyilvánvalóan nagy érvágást jelent a hitelintézeteknek, hiszen a kabinet által meghatározott limit jóval nagyobb az egy kártyabirtokosra jutó átlagos értéknél. Ennek nyomán pedig az ATM-használat után nagyon komoly bevételtől esnek el a hitelintézetek, és a bankjegykiadó automatáik üzemeltetése is a legtöbb esetben veszteséges lehet. Ebből pedig az következik, hogy a veszteségek kompenzálása érdekében ismét emelniük kell a banszámlák, illetve bankkártyák fenntartásához kapcsolódó díjtételeken: így nőhetnek a számlavezetési, átutalási díjak, de a bankkártyák éves díjai is.
A változások nyomán a lakossági ügyfelek bankhasználati szokásai is módosulhatnak: az átutalások számát nyilván csökkenteni igyekeznek majd, növelve közben a készpénzhasználatot, miközben a bankkártyás fizetési tranzakciók száma továbbra is magas marad. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint egyébként a bankkártyás tranzakciók közel 70 százaléka vásárlás volt 2013 első félévében, és csak tízből három művelet volt készpénzfelvétel. Ezzel együtt az ATM-eknél bonyolított forgalom még mindig igen jelentős: az első hat hónapban 58,2 millió művelet során 2873,5 milliárd forintot vettek fel a kártyabirtokosok.
Tudatosabb ügyfelek
A bankok tapasztalatai szerint a tranzakciós illeték tudatosabb kártyahasználatra ösztönözte az ügyfeleiket. A drágább készpénzfelvételi tranzakciókat igyekeztek csökkenteni, ehelyett inkább a jellemzően ingyenes vásárlásokra használták a kártyáikat.
A bankkártyáknál viszont nincs nagy változás a trendben. Június végén csaknem 8,986 ezer plasztiklap volt az ügyfeleknél. A legnépszerűbb kártyatípusokon belül csak a betéti kártyák mennyisége emelkedett, a hitelkártyák közül majdnem 40 ezret visszaadtak. Megugrott tavaly az érintés nélküli fizetési funkcióval ellátott kártyák száma is, 2012 közepén még csak 334 ezer, az év végén pedig 580 ezer kártya tudta ezt a funkciót, az idén júniusban már 1,15 millió.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.