Így omlott össze a Quaestor

Újabb brókercég működését függesztette fel részlegesen a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank hétfőn kezdett célvizsgálatot a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél, és szabálytalanságokat észlelt. Még ugyanaznap a Quaestor kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira csődeljárást kért maga ellen. Azt mondták: erre a Buda-Cash botrány miatt volt szükség, a bepánikolt befektetők ugyanis olyan mennyiségű kötvényt akartak visszaváltani, amihez nem tudtak elegendő likviditást előteremteni. A cégcsoport – a világ számos nagybankjához hasonlítva magát – állami segítséget is kért, hogy rendezni tudja a helyzetet.

Windisch László jegybanki alelnök az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának meghallgatásán arról beszélt: nem ez volt a teljes igazság. Az MNB felügyeleti biztost rendelt ki a brókercég élére, és a nyomozóhatóságot is értesítette. Arra gyanakszanak ugyanis, hogy a Quaestornál is bűncselekmény történt. Windisch szerint egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy a kötvénykibocsátó cég csődvédelembe meneküljön. A Quaestornak ugyanis a kötvény-kibocsátási tájékoztató szerint nem volt muszáj másodlagos piacot biztosítania az értékpapírok számára, pusztán a bizalom fokozása érdekében jegyeztek árat folyamatosan, és vásárolták vissza a kötvényeiket. Ha tényleg csak az lett volna a gond, hogy a pánik miatt megszaporodtak a visszaváltások, elég lett volna felfüggeszteni a visszavásárlásokat. A társaságnak ráadásul hivatalosan – legalábbis – mindössze 5-6 milliárd forintnyi hitelpapírja jár le az idén, ennyit pedig gond nélkül meg tudtak volna újítani.

A Quaestor azonban az MNB gyanúja szerint jóval több kötvényt eladott az ügyfeleinek, mint amennyit a 70 milliárd forintos keretösszegű kötvényprogram szerint kibocsátott. Körülbelül 60 milliárd forintnyi hitelpapír dobtak csak a piacra, ehhez képest 210 milliárd forintnyit értékesíthettek, vagyis 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adtak el. Windisch elmondása szerint ennél a brókercégnél is – akárcsak a Buda-Cashnél – arra lehet gyanakodni, hogy valótlan adatszolgáltatás történhetett.

A 25 éve alapított Quaestor valószínűleg a kisbefektetőktől gyűjtött megtakarításból próbálta finanszírozni a kiterjedt cégcsoport működését. Az ajánlat vonzónak tűnt, az elmúlt években jó néhány százalékpontot ráígérve a banki és az állampapírok kamatokra adták el az értékpapírokat. Eközben előfordulhatott az is, hogy a kisbefektetőket az intézményvédelmi alapok által nyújtott garanciákról is félretájékoztatták – erről tanúskodik a pénzügyi felügyelet egy korábbi végzése.

Azok a kisbefektetők, akik Quaestor-kötvényben tartották a pénzüket, nem sok jóban reménykedhetnek. A Befektető-védelmi Alapnál (Beva) egyelőre nem sok jóval biztatják őket. „Ha a kötvényeket kibocsátó cég fizetésképtelenné válik, arra nem terjed ki a Beva védelme” – magyarázza Farkas Péter, az alap ügyvezető igazgatója. Az alap akkor fizetne csak, ha egy brókercégnél vezetett számláról eltűnnének az értékpapírok, ha azonban az értékpapírok a számlákon vannak, csupán lenullázódott az értékük, akkor nem segíthet senki. A kötvényeket kibocsátó, most csődvédelembe menekülő Quaestor Financial Hruridának 2013 végén alig 12 millió forint volt a saját tőkéje. A befektetők abban bízhatnak, hogy a csoport többi cége képes lesz visszafizetni a Hruridának a hiteleket, így a vállalkozás teljesíteni tud a kötvényesek felé, vagy a csődegyezség során visszakapják a pénzük egy részét.

A Fejér és Veszprém megyei fiókokkal rendelkező Forrás évek óta együttműködik a Quaestorral, így tettek szert országos fiókhálózatra. Hitelt viszont nem nyújtottak nekik, a kötvényeikből sem vásároltak, tulajdonosi összefonódás sincs, és értékpapír-számlát sem vezetnek a brókercégnél – mondja Bruder.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének is beléptek, ennélfogva náluk a betéteket az OBA mellett az integráció is garantálja. A Quaestorral történtek miatt tapasztaltak tegnap némi betétkivonást, emiatt nagyobb likviditással készültek. Az MNB-vel folyamatosan tartják a kapcsolatot, de eddig sem a jegybanktól, sem az integrációtól nem kellett extra likviditást kérniük a betétesek kifizetésére.

Az MNB is megerősítette lapunk kérdésére: a Forrás nem fonódik össze tulajdonosi szinten a Quaestorral, és nincsenek olyan problémák, mint a DRB csoport esetében voltak.

A Fejér és Veszprém megyei fiókokkal rendelkező Forrás évek óta együttműködik a Quaestorral, így tettek szert országos fiókhálózatra. Hitelt viszont nem nyújtottak nekik, a kötvényeikből sem vásároltak, tulajdonosi összefonódás sincs, és értékpapír-számlát sem vezetnek a brókercégnél – mondja Bruder.

A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének is beléptek, ennélfogva náluk a betéteket az OBA mellett az integráció is garantálja. A Quaestorral történtek miatt tapasztaltak tegnap némi betétkivonást, emiatt nagyobb likviditással készültek. Az MNB-vel folyamatosan tartják a kapcsolatot, de eddig sem a jegybanktól, sem az integrációtól nem kellett extra likviditást kérniük a betétesek kifizetésére.

Az MNB is megerősítette lapunk kérdésére: a Forrás nem fonódik össze tulajdonosi szinten a Quaestorral, és nincsenek olyan problémák, mint a DRB csoport esetében voltak.

-->