Quaestor: sokba kerülhet az államnak

A Quaestor-károsultak kártalanításának elég nagy hányadát az állam fizetheti majd ki a Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslat alapján. A károsultak e szerint egyrészt kapnak pénzt a Befektető-védelmi Alaptól (Beva), másrészt pedig egy speciálisan a számukra létrehozott alapból. A Beva csak 20 ezer euróig (mintegy 6 millió forint) fizetne, és kizárólag a fiktív kötvények után vállalta a kártalanítást. A jegybank korábbi nyilatkozatai szerint 60-80 milliárd forint lehet, ami így az alapra jut.

Már ennek az összegnek is igen jelentős hányada eshet az állami tulajdonban lévő pénzügyi intézményekre. 2013-as éves jelentése szerint a Beva ötödik legnagyobb befizetője volt az MKB, a Budapest Bank pedig a nyolcadik helyen állt. A két hitelintézet fizette be az éves tagdíjak körülbelül 11 százalékát, együttesen csaknem 110 millió forintot. Emellett állami többségi tulajdonban áll még a Beva-tagok közül a Keler is, igaz a központi értéktár a kisebb brókercégekhez hasonlóan csak a 2 millió forintos alapdíjat fizeti. Ez alapján is kijelenthető azonban, hogy a Bevára eső kártalanítás több mint tizedét, 6-8 milliárd forintot (és annak kamatait) végül az állami bankoknak kell majd kicsengetni.

Jóval nagyobb terhet róhat az államra a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának feltöltése. Az alapnak körülbelül 130-150 milliárd forintnyi kártalanítást kell majd néhány hét alatt kifizetnie. Ehhez a törvényjavaslat szerint az alapnak első körben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ad likviditási kölcsönt, ezt viszont három hónapon belül vissza kell fizetni a jegybank számára. Ehhez kötvényt bocsáthatnak ki legfeljebb tízéves futamidőre, amelynek a törlesztésére előleget szedhetnek be a Beva-tagoktól. A pénzügyi intézmények viszont a törvényjavaslat eredeti formája szerint nem biztos, hogy a náluk lévő biztosított értékpapír-állomány alapján fizetnek majd előleget a kártalanítási alapba, hanem a jegyzett tőkéjük arányában. Ezt módosítanák az összegző javaslattal úgy, hogy a 2014-es Beva-befizetés alapján állapítják meg az előleget.

A jegyzetttőke-arányos fizetés alapján pedig a legnagyobb befizető az MKB lehetett volna. A tavaly állami tulajdonba került hitelintézetnek van a legnagyobb jegyzett tőkéje az érintett cégek közül az elmúlt évek gigantikus veszteségeit kompenzáló tőkepótlások miatt. Lapunk számításai szerint az előlegek 27,4 százalékát az MKB fizetheti majd be. A másik állami bank, a Budapest Bank jóval szerényebb mértékben járulhat hozzá a kártalanításhoz, az előlegek körülbelül 2 százaléka esik majd rá. Ezzel és a Gránit Bankban, valamint a Kelerben lévő állami részesedéssel együtt végül 30 százalék körül lehet az a hányad, amit kormányzati kézben lévő hitelintézetek állnak.

A törvényjavaslatnak, ha így megszavazzák, lehetnek nyertesei – relatív értelemben legalábbis – és vesztesei szép számmal. Az MKB és az állam mellett a nagy vesztesek közé tartozhatnak még azok a kereskedelmi bankok, amelyeknek magas ugyan a jegyzett tőkéjük, de kevesebb értékpapírt forgalmaztak. Kifejezetten rosszul jár például a CIB, amely 145 milliárd forintos alaptőkéjével a második helyen áll majd a befizetési listán, de valamennyit bukik a szisztémán még a K&H és csoport szinten Erste is annak ellenére, hogy brókercégeik a piac topjátékosai közé tartoznak.

Kifejezetten jól jár viszont a jegyzett tőke alapján történő felosztással az OTP. A bank alaptőkéje évek óta 28 milliárd forint, mindössze a nyolcada az MKB-énak. Ezzel a quaestoros kártalanítási alap befizetői között az OTP mindössze a hetedik helyen áll, az előlegek körülbelül 3,4 százaléka jut rá, az OTP Alapkezelővel együtt csoport szinten is csak 3,5 százalékkal szállnak majd be. Az OTP sem örülhet persze felhőtlenül, hiszen a Bevának a vezető hitelintézet a legnagyobb befizetője, 2013-ban a tagdíjak több mint 26 százaléka tőlük folyt be, úgyhogy könnyen lehet: amennyivel kevesebbet fizetnek a quaestoros alapba, annyival többet kell majd nekik a Bevába.

Bár viszonylag kis szelet jut rájuk, szinte biztos, hogy nagyon nehezen viselik majd a megnövekvő terheket azok a kisebb piaci szereplők, amelyek jelenleg is a minimális tagdíjat fizetik a befektető-védelmi alapba. Körülbelül tucatnyi brókercég járul hozzá évente 2 millió forinttal a Bevához, ezek jegyzett tőkéje 50 millió forint körül van. Ha a befizetéseiket a következő években megsokszorozzák, szinte borítékolható, hogy többségük kivonul majd a piacról.

Az alapkezelők mérete és árbevétele viszont rendkívül heterogén. A legnagyobb piaci szereplők több száz, sőt ezer milliárd forintos nagyságrendű vagyont kezelnek, és ez alapján kapnak vagyonkezelési díjat, miközben a legkisebbeknél még a 10 milliárd forintot sem éri el a kezelt vagyon nagysága.

A jegyzett tőkét figyelembe vevő quaestoros alapban is a kicsik kerülnek hátrányba. Az alapkezelők minimális alaptőkéje 100 millió forint, olyan nagy piaci szereplők, mint a 440 milliárd forintot kezelő Concorde Alapkezelő is ennyivel rendelkeznek. A legnagyobb jegyzett tőkéje egyébként az Aegon és az Allianz Alapkezelőknek van, 1-1 milliárd forint.

Az alapkezelők mérete és árbevétele viszont rendkívül heterogén. A legnagyobb piaci szereplők több száz, sőt ezer milliárd forintos nagyságrendű vagyont kezelnek, és ez alapján kapnak vagyonkezelési díjat, miközben a legkisebbeknél még a 10 milliárd forintot sem éri el a kezelt vagyon nagysága.

A jegyzett tőkét figyelembe vevő quaestoros alapban is a kicsik kerülnek hátrányba. Az alapkezelők minimális alaptőkéje 100 millió forint, olyan nagy piaci szereplők, mint a 440 milliárd forintot kezelő Concorde Alapkezelő is ennyivel rendelkeznek. A legnagyobb jegyzett tőkéje egyébként az Aegon és az Allianz Alapkezelőknek van, 1-1 milliárd forint. Levélben is kérhetik a kártérítést Több módosítást is javasol a Quaestor-károsultak kárrendezését célzó törvényjavaslatban a parlament törvényalkotási bizottsága. Így például azt, hogy a létrejövő kártalanítási alap ne csak a jegybanktól, hanem más hitelintézettől is vehessen fel kölcsönt. Rögzítenék továbbá, hogy a kapcsolt vállalkozások által eladott kötvényekre is vonatkozik a kártalanítás.

A törvényalkotási bizottság indítványa alapján nemcsak a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a kapcsolt vállalkozásai által bonyolított kötvényértékesítési ügyletekre is kiterjedne a törvény hatálya. Változás az is, hogy a kártalanítási alap nem csak a Magyar Nemzeti Banktól vehetne fel hitelt működésének biztosítása érdekében. A módosítás ugyanis lehetővé tenné, hogy az alap hitelintézettől legfeljebb 10 éves futamidőre kölcsönt vegyen fel. A jegybanktól továbbra is 3 hónapos áthidaló kölcsön lenne igényelhető.

Átírnák azt a passzust is, amely szerint a kártalanítási alap – visszafizetési kötelezettséggel – előleget igényelhet a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjaitól az előbb említett hitel törlesztésére, saját forrásainak kiegészítéséhez. Ezen előleg megfizetésére – javasolja a testület – a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lennének kötelesek.

A Quaestor-károsultak a kárrendezésre vonatkozó kérelmüket postán – tértivevényes levélben – is benyújthatnák. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet. MTI -->