A nagyok nyögik a Quaestort

Több mint 230 milliárd forintos terhet jelenthet összesen a pénzügyi szektornak a most csődbe ment három brókercég után fizetendő kártalanítás. A Befektetővédelmi Alap (Beva) tavalyi éves jelentése szerint a Buda-Cashnél eltűnt értékpapírok után 17,6 milliárd, a Hungária Értékpapírnál feltárt visszaélések miatt pedig 3,6 milliárd forint céltartalékot kellett képezni. A Quaestornál csak a kötvényekkel voltak gondok, a fiktív kötvények utáni kártalanításra 153,8 milliárd forintot fizethet ki hamarosan a Beva, de a valódi kötvények tulajdonosait is kártalanítaniuk kell a pénzügyi cégeknek egy másik alapon keresztül, ami további 58,6 milliárd forintjukba kerülhet.

A még talpon maradt Beva-tagok állják a cechet, ráadásul jelenlegi befizetéseik arányában. Tavaly valamivel több mint egymilliárd forintnyi tagdíjat fizettek a pénzügyi cégek az alapba, az idén azonban, tekintettel a nemrég elrendelt pótbefizetésre, a tagdíjak összege megközelíti a 2,6 milliárd forintot. A korábbi évek befizetései alapján a quaestorosok kártalanítása a legnagyobb részben az OTP-re hárul majd. Tavaly az OTP-csoport csengette ki a Beva-tagdíjak 26,65 százalékát, több mint 285 millió forintot, az idén, ha hasonló arányban fizetnek, 650-700 millió forint körüli összeggel járulhatnak hozzá az alaphoz.

Az OTP után a K&H következik a díjfizetők rangsorában. A hitelintézet és leányai tavaly 158,4 millió forinttal járultak hozzá a Beva vagyonának gyarapításához, ami azt jelenti, hogy a kártalanítás terheinek csaknem 15 százaléka rájuk hárulhat. A dobogón ott áll még az Erste is, amely csoport szinten 127 millió forint Beva-tagdíjat fizetett tavaly, de a Raiffeisen is mélyen a zsebébe nyúlhat majd a kártalanítás idején tavalyi, 109,4 milliós befizetése alapján. A legnagyobb Beva-befizetők között van még az UniCredit, a CIB, az MKB és a Budapest Bank is, a két állami bank összesen majdnem 100 millió forintnyi tagdíjat fizetett tavaly. Összességében véve a hét hazai nagybank fizetheti majd ki a kártalanítás 87 százalékát, és a számla körülbelül tizedét rendezhetik az állami bankok.

A Bevának tavaly mindössze 15 olyan tagja volt, amelyik akkora biztosított letéti állománnyal rendelkezett, hogy a minimálisnál nagyobb tagdíjat kellett fizetnie. Ezek közül kettő, a Buda-Cash és a Quaestor már nem tagja az alapnak. A tagdíj eddig a biztosított letétek 0,45 ezreléke volt, ezt azonban akár 3 ezrelékig is emelheti az alap – ha ez megtörténik, valószínűleg több kisebb brókercég, amely eddig a minimum 2 millió forintos tagdíjat fizette csak, szembesülhet díjnövekedéssel. A nagyon kicsik – néhány százmillió forintos ügyfélletétet tartók – talán megússzák ezt, hiszen a hatályos törvények szerint a 2 millió forintos minimumdíjat nem lehet tovább emelni. A magas minimumdíj miatt egyébként éppen ők voltak azok, akik arányosítva eddig is többet fizettek az alapba.

Ennek kifizetésére az alap az OBA éves jelentése szerint 107,116 milliárd forintnyi likviditási kölcsönt kapott a jegybanktól. Ennek visszafizetését júniusban zártkörű kötvénykibocsátással oldották meg, amelyben négy bank, az MKB, az OTP, az Erste és a Takarékbank vett részt. A kötvények, amelyeknek a tőkéjét és kamatát az OBA tagjai fizethetik vissza, 2022-ben járnak majd le, és a kamatuk bubor plusz 1,5 százalék.

Ennek kifizetésére az alap az OBA éves jelentése szerint 107,116 milliárd forintnyi likviditási kölcsönt kapott a jegybanktól. Ennek visszafizetését júniusban zártkörű kötvénykibocsátással oldották meg, amelyben négy bank, az MKB, az OTP, az Erste és a Takarékbank vett részt. A kötvények, amelyeknek a tőkéjét és kamatát az OBA tagjai fizethetik vissza, 2022-ben járnak majd le, és a kamatuk bubor plusz 1,5 százalék. -->