Az ügy előzménye, hogy idén áprilisban Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezete ügyvivő testületének tagja magánemberként kezdeményezett népszavazást arról: a nőkhöz hasonlóan a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak negyven év munka után. A nőknek erre mintegy fél évtizede van lehetőségük.
A népszavazásra feltett kérdése úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?"
Az NVB azonban április végén megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, arra hivatkozva, hogy megítélése szerint a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat érintene, az alaptörvény szerint azonban nem lehet népszavazást tartani a központi költségvetésről szóló törvény tartalmáról.
Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének, ugyanis a választópolgárok szavazataik leadásakor nincsenek tisztában azzal, döntésük milyen következményekkel jár a nyugdíjrendszer egésze tekintetében, és ezeknek a változásoknak milyen társadalmi, pénzügyi, és más hatásaival kellene számolni.
A szervező azonban felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, a Kúria pedig júniusban - az NVB határozatát megváltoztatva - a kérdést hitelesítette, részben azért, mert álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy a kérdésnek költségvetési kihatása van, nem jelenti azt, hogy ne lehetne abban népszavazást tartani. Úgy vélte, a módosítások iránya, a konkrét összegszerűségek meghatározása az Országgyűlés feladata, vagyis a költségvetés alakítására eredményes népszavazás esetén is lesz lehetősége az Országgyűlésnek.
A hitelesítő döntés után megkezdődött a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtése, amikor több magánszemély és szervezet alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ügyben. Az Alkotmánybíróság (Ab) szeptember 15-én megsemmisítette a Kúria hitelesítő határozatát, mert úgy ítélte meg, hogy az - a Kúria érvelésével ellentétben - érinti a költségvetést. Az Ab szerint emellett a nők a férfiakhoz képest kedvezőbb alanyi jogokra tarthatnak igényt az alaptörvény szerint, ezért is alkotmányellenes a Kúria június végi hitelesítő döntése.
A Kúria ezt követően a népszavazási ügyben a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozat hozatalát rendelte el, ezt kedden hozták meg. A felülvizsgálati kérelmet elutasították, és helybenhagyták az NVB hitelesítést megtagadó döntését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.