Egyre fontosabbá válik a tudatos pénzkezelés

Hamarosan a kormány elé kerül az úgynevezett pénzügyi tudatossági koncepció, amely a pénzügyi termékek és szolgáltatások körültekintő igénybevételét támogatja azzal a céllal, hogy az emberek saját pénzügyi érdekeiknek megfelelően döntsenek – mondta el Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Pénztárszövetség konferenciáján.

A pénzügyi tudatosság elősegítése az életminőség javulásához vezet, ami elősegítheti az ország makrogazdasági növekedését. Ezzel mind az egyén, mind az ország szintjén nő a stabilitás és csökken a kiszolgáltatottság. A tudatos pénzügyi tervezés nem zárja ki például a hitelfelvételt – hangsúlyozta a szakember.

Hornung Ágnes az OECD felmérését idézte, amely szerint a magyar fiatalok elméleti tudása nem rossz európai összevetésben, de az ismeretek gyakorlati alkalmazásában közel sereghajtók vagyunk. Az átlagmagyar vagy túlságosan ódzkodik a kockázatoktól, vagy épp túlvállalja magát, tehát hiányzik a tudatos tervezés. Aki viszont rászánja magát bizonyos pénzügyi termék igénybe vételére, az esetek döntő részében nem hasonlítja össze a pénzügyi szolgáltatók kínálatát.

A tudatosabb polgárok felelősebben gondolkodnak a jövőjükről is, ez pedig növeli az emberek öngondoskodási képességét. Ebben a tekintetben örömteli, hogy a kedvezőtlen jogszabályi változások ellenére az önkéntes magánnyugdíjpénztári befizetések növekedtek, illetve, hogy immár a tagi befizetések viszik a prímet. Hornung Ágnes szerint ugyanakkor az már korántsem cáfolja meg a tudatosságot, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kifizetéseiben még mindig 90 százalék felett van az egy összegű kifizetés a járulék- alapú kifizetésekkel szemben.

A lehetőség adott: a hazai bérek növekedése révén a lakosság megtakarításai képességei is növekednek

– idézte Varga Mihály miniszter szavait az NGM államtitkára.

Eljött az egyéni szerepvállalás korszaka az öngondoskodásban - jelentette ki Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank biztosítás,-, pénztár-, és közvetítői felügyeleti igazgatóságának vezetője.

A pénztári szektorban 2,18 millió tagot tartanak nyilván. A legnagyobb kihívást az okozza, hogy a tagok 45 százaléka nem fizető, s jó részük nem is fog vélhetően visszatérni a piacra

– jelezte a szakember.

A szektor költség-terhelése az elmúlt évek során felére esett, ami nagy Koppány szerint egyrészt az egyre komolyabb mértékű vagyonnak köszönhető, de ugyanilyen fontos, hogy a pénztárak ma már költséghatékonyabban működnek, mint a korábbi években.

A nyugdíjpénztári megtakarítások 57 százaléka állampapírban van – Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. A magas állampapír-kitettség ugyanakkor komoly mértékben segített abban, hogy a pénztári hozamok az alacsony kamatszint ellenére magasak voltak – a 10 évre visszatekintő reálhozam évi átlagos 2,66 százalék volt. Ez ugyanakkor nem tartható fenn sokáig – mutatott rá a közeljövő egyik legnagyobb kihívásaira Nagy Koppány. Az igazgató szerint a másik komoly kihívás, hogy a pénztári tagságból lényegében hiányzik egy generáció – a 30 év körüliek – akik lényegében nem léptek be a pénztárakba, mint ahogy a pályakezdők megszólítása is rendkívül fontossá válik. Már csak azért is, mert egy „early bird”, 25 évesen a rendszerbe lépő fiatal kisebb megtakarítással is sokkal többet tud majd félretenni, mint azok a későn ébredők, akik jellemzően 40 éves kor körül kezdenek bele az öngondoskodásba.