Nem csak a költségek számítanak

A tőzsdézéssel elérhető haszonhoz képest alapvetően nem kereskedési költségek alapján választanak befektetési szolgáltatót a magánemberek. Eleve sokféle célja van annak, aki belevág a részvénykereskedésbe, így annak megfelelő csomagot választhat. A díjak kiválasztásánál alapvetően a részvényekre fordított összeg nagysága és a várható kereskedési aktivitás a két fő szempont.

Költség tekintetében havi fix számlavezetési díjjal, az azon lévő állomány nagyságától függő számlán tartási, letéti vagy állománydíjjal, tranzakciós költséggel, transzferálási vagy utalási díjjal és 15 százalékos összesített árfolyamnyereség után fizetendő adóval (kivéve a tartós befektetési számlánál, tbsz) kell kalkulálnia annak, aki a parketten akar kereskedni. Emellett pluszköltség lehet, ha valaki valós idejű árfolyamadatokhoz vásárol hozzáférést.

A legnagyobb befektetési szolgáltatók egyes, lakossági ügyfelek által jellemzően használt díjcsomagjainak főbb díjtételeit kigyűjtöttük táblázatunkba. A részletes kondíciólisták az egyes szolgáltatók honlapján érhetők el. A Concorde Értékpapír Zrt. nem kívánt szerepelni ebben az összehasonlításban, mondván, hogy egy olyan, a személyes tanácsadásra specializálódott szolgáltatónál, mint a Concorde, szinte minden tétel egyedi megállapodások során alakul ki. A cég honlapján elérhető kondíciós listában a maximumértékek szerepelnek. Hangsúlyozták, hogy náluk az online kereskedés kiegészítő szolgáltatás, amelyet profi, félprofi felkészültséggel rendelkező, tapasztalt befektetőknek ajánlanak.

Kisbefektetőnek azt tartják a szakmában, aki 10 millió forint alatti összeget fektet be. Jellemzően magasabb kockázatú termékeket választanak a magasabb hozam reményében. Az intézményi befektetőkhöz képest nagy eltérés a sokkal magasabb tranzakciószám, melynek döntő többsége, akár 90 százaléka sikertelen, azaz mindössze 10 százalék hoz nyereséget

– mondta Virág Ferenc. A Random Capital elnök-vezérigazgatója szerint a kisbefektetők kevésbé szofisztikáltan kereskednek, a kockázatmegosztást kevesen ismerik, inkább egy papírral akarnak sokat keresni. Virág Ferenc rámutatott, hogy náluk egy átlagos ügyfél ötmillió forinttal vág bele a kereskedésbe, és 99 százalékban online platformon üzletel. „A legtöbben gyorsan szeretnének pénzt keresni, és abban hisznek, hogy ha gyorsan pörgetik a pénzt, akkor ez össze is jön. Emiatt is az online platform a népszerű, mert ott gyorsabb a kereskedés tempója. Ezt a hozzáállást az elmúlt hónapok ralija is táplálta, az Opus, a Konzum és az Appeninn árfolyamának emelkedése sok kisbefektetőt hozott a piacra” – hangsúlyozta Virág Ferenc. A Random ügyfelei által birtokolt részvények összértéke 2015-ben még 6 milliárd forint volt, mára ez 16 milliárdra emelkedett.

Az online kereskedés azoknak éri meg, akik néhány százezer forinttal kereskednek. Nagyjából 3-5 millió forintos értékű részvényállománytól viszont már azt javasoljuk, hogy brókerrel, telefonon tőzsdézzenek az ügyfeleink. Ettől a szinttől a kötési költségek már akár hasonlók is lehetnek online és offline környezetben, de az utóbbiban a brókerektől szakmai segítséget kapnak az ügyfelek

– mondta a Világgazdaságnak Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. befektetési szolgáltatások igazgatója. Tapasztalata szerint sok ügyfélnek fontos, hogy egy-egy kereskedési ötletet megvitasson valakivel. Az ilyen beszélgetések, tanácsadások miatt még azok az ügyfelek is brókernél maradnak, akik annyira beletanultak a tőzsdézésbe, hogy egyedül is elboldogulnának. Mindössze néhány olyan ügyfelük van, aki nagy vagyont kezel, és online kereskedik.

„Másként néznek a költségekre azok a kisbefektetők, akik aktívan, akár napi szinten kereskednek, és azok, akik hosszú távú megtakarítási célból vásárolnak részvényeket” – mondta Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának igazgatóhelyettese. Náluk az utóbbiak vannak többségben, és a magyar piacon tapasztalható hosszú távú növekedéshez képest a költségek elenyészőek számukra. Népszerű a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) és a tbsz is. Akik nyugdíj-kiegészítésen gondolkodnak, azok adóoptimalizálási céllal választják a nyeszt, míg a tbsz-nél öt év után nem kell megfizetni a hozam utáni 15 százalékos adót.