Elkészült a pénzügyi tudatosság nemzeti stratégia

A legnagyobb ellenfeleink sem mondhatják, hogy nem aktívan és kreatívan igyekezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérni a küldetésében foglaltakat – az ár-, és a pénzügyi stabilitás, valamint a kormány makrogazdasági céljainak támogatását. Ezt az aktivitást érezhették a bankok a pénzügyi fogyasztóvédelmi területen történő változások kapcsán – mondta el Windisch László, a MNB alelnöke azon az jegybank által rendezett konferencián, amelyet a közelmúltban elfogadott pénzügyi tudatosság nemzeti stratégia bemutatása céljából hívtak össze. Az újszerű megközelítések első jele a számladíjakkal kapcsolatos átfogó vizsgálat volt, amelyben a pénzügyi intézmények többségét elmarasztalták – tette hozzá.

Windisch László kiemelte: az MNB számos új szabályozást hívott életre, amelyek egyértelműen a fogyasztók védelmét szolgálják. A teljesség igénye nélkül ide sorolta a jegybank fair banki törvényeit, az adósságfék-szabályokat, vagy éppen a teljes költség mutató plafonjának szabályozását a nyugdíjbiztosításoknál. Vannak példák sajátos megoldásokra is, amelyek szintén az ügyfelek számára hasznos intézkedéseket hoznak – ilyen intézkedés például a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek pályázata – tette hozzá.

Sokszor merül fel, hogy jó-e az, ha a jegybank ilyen erős fogyasztóvédelmi szerepkört vállal, hiszen érdekkonfliktus feszül a prudenciális és a fogyasztóvédelmi terület között. Windisch László szerint a két szempont csak látszólag ellentétes:

az a pénzügyi intézmény, amely nem ügyfelei érdekében cselekszik, hosszú távon nem tud kellő stabilitással működni, ezzel pedig a prudenciális biztonság is veszélybe kerül.

Lehet bármilyen erős a szabályozás és tudatos az MNB fogyasztóvédelmi szerepe, ha nem találkoznak ezek a gondolatok tudatos fogyasztókkal – jelezte az MNB alelnöke, aki szerint ezért fontos a pénzügyi tudatosság. Ennek fejlesztése ugyanakkor többirányú kell, hogy legyen – egyrészt edukatív feladat, másrészt a fogyasztói attitűd meghonosítását jelenti.

Az MNB önmagában komoly lépéseket tett ezen a téren: Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjuk eddig több, mint 40 ismertető füzetet adott ki, hamarosan már minden megyében működni fog Pénzügyi Tanácsadó Központ. A jegybank külső partnerekkel ismertető kampányokba fogott, amely a karácsonyi időszakban is fut. Ebben a felelőtlen eladósodásra hívják fel a figyelmet.

Ami pedig az edukációs lábat illeti: az MNB Pénziránytű Alapítványa által kiadott tankönyvek ma már 120 ezer általános- és középiskolás számára közvetítenek pénzügyi alapismereteket. Windisch László ezzel kapcsolatban megjegyezte, az MNB örül, hogy a kormány ennek a feladatnak az élére állt.

A pénzügyi tudatosság azért fontos, mert az egyéntől a költségvetésig bezárólag nőhet a stabilitás a felelős döntéseknek köszönhetően – ez pedig javítja a nemzetgazdaság helyzetét – mondta Hornung Ágnes, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára.

A különböző nemzetközi szervezetek felmérése szerint a magyar emberek fejlettségi szintje a pénzügyi területen nem megfelelő. Nem az elméleti alapokkal van baj, az elméleti tudás gyakorlati alkalmazása az, ahol a magyar állampolgárok kifejezetten rosszul teljesítenek. Ezen eredmények javítása a célja az új pénzügyi tudatosság stratégiának, amelyet a kormány a közelmúltban elfogadott.

Hornung Ágnes szerint a stratégia hét fő célt határozott meg, ezek között természetesen a pénzügyi edukáció a legfontosabb – a Nemzeti Alaptantervben helye lesz a pénzügyi alapismeretek képzésének. A cél az, hogy az emberek mintát kapjanak a tudatos pénzügyi magatartás előnyeiről és a tudatos fogyasztói magatartással tudjanak élni a mindennapi életükben.

Ha megfelelőek lesznek az alapok, megkezdődhet a magyar polgárok pénzügyi felzárkózása – jelezte az NGM államtitkára. A rövid távú tervek között ugyanakkor fontos, hogy a polgárokat körültekintő hitelfelvételre tanítsák és előtérbe kerüljön a társadalmon belül az öngondoskodás. A stratégiához illeszkedik a készpénzkímélő fizetési módok és eszközök elterjedésének további elterjedése.

A hét éves stratégia 2 éves ciklusokra bomlik – mondta Hornung Ágnes. Az első kétéves cselekvési terv részeként a Nemzeti Alaptanterv 2018-as átvizsgálása során mind az általános-, mind középiskolai alaptantervbe beépül majd a pénzügyi alapismeretek kötelező képzése, amihez kapcsolódóan megindul a tanári felkészítés is.

A stratégiát megalapozza majd, hogy együttműködési megállapodásokat kössenek a szereplők. Már zajlik a POS-telepítési pályázat – épp a második kört zárta a közelmúltban az MNB. Az első időszak feladatai között szerepel a korábbi iskolai takarékbélyeghez hasonló megtakarításra nevelő megoldás bevezetése, illetve az osztály-alapszámla termék kiépítése.

Az NGM államtitkára fontosnak tartotta azt is, hogy a program vállalatokkal való együttműködésben valósuljon meg. A feladatok koordinálására Nemzeti Pénzügyi Tudatosság Munkacsoport alakul, amelyen belül az elvégzett stratégiai célok teljesülését és eredményeit éves szintű visszaméréssel vizsgálják majd. A csoport felel majd az eredmények adaptációjáért és a program önkorrekciójáért is. Emellett január 1-től önálló honlap is segíti a stratégia megvalósulását.

Az NGM államtitkára szerint a stratégia komoly eredménye a szintetizálás lesz, hiszen eddig is voltak különálló területek, amelyek kvázi szigetként dolgoztak a pénzügyi edukáció terén – emlékeztetett.

Komoly az elmaradás a pénzügyi alapismeretek terén, pedig szükség lenne rá – hívta fel a figyelmet Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára. Hozzátette,

a magyar családok 25 százaléka készít családi költségvetést, 60 százalékuk maximum 3 hónapnyi tartalékkal rendelkezik. A felmérés szerint ugyanakkor a válaszadók 75 százaléka nem képes pénzt félretenni.

Palkovics László szerint e tekintetben nagyon jó hír, hogy az iskolai programhetek közül messze a Bankszövetséggel és az MNB Pénzkiránytű Alapítványával közösen szervezett Pénz7 pénzügyi témahét a legsikeresebb: idén tavasszal már 162 ezer általános- és középiskolás vett részt valamilyen pénzügyekkel kapcsolatos foglalkozáson 1100 iskolában március második hetében.