A befektetők helyzetét nehezíti, hogy olyan időszakban vagyunk, amely nem kecsegtet könnyen szerezhető hozammal. A részvénypiacok kilencéves maximumon oldalaznak, az amerikai államkötvényhozamok pedig a kamatemelési ciklust követve még tovább emelkedhetnek. Sok a geopolitikai és a kereskedelmi erőviszonyokból fakadó zavaró tényező is, ilyenkor az alacsony volatilitású eszközök is hirtelen kilengéseket mutatnak. Amiben azonban viszonylag biztosak lehetünk, az egyrészt a Fed további kamatemelési szándéka. Emellett
az Egyesült Államok gazdaságában az infláció emelkedő tendenciát mutat egészségesen bővülő reálgazdaság és feszes munkaerőpiac mellett,
tehát a felívelő és érett cikluson nagy valószínűséggel túljutott már a gazdaság. Azt is több elemzőház sejti, hogy az amerikai infláció gyorsulhat az év második felében.
A hasonló időszakokban a kockázatmentes dollárbefektetés csak úgy valósítható meg, hogy rövid távú állampapírokat vásárolunk, és lejáratig tartjuk őket. Hiszen egy tízéves amerikai államkötvény árfolyamcsökkenése a kamatemelési ciklusban jelentős veszteséget okozhat. Felmerülnek még a devizalekötések és -betétek, ezek azonban lényegesen elmaradnak az amerikai alapkamattól.
Az ilyen időszakok slágerterméke a TIPS (Treasury Inflation Protected Securities), amely hasonlóan működik, mint a magyar inflációkövető állampapír. Van azonban egy érdemi különbség. Bár az állami garancia itt is fennáll, az amerikai inflációkövető állampapír nem tekinthető kockázatmentes befektetési formának. A TIPS-kötvények kamatozása az inflációt követi, azaz változó kamatozású. Ez azonban itt azt jelenti, hogy az infláció visszaesésekor rosszabbul járunk, mint egy közönséges állampapírral, mert az amerikai állam piaci áron fogadja el ezeket az instrumentumokat. Ezzel szemben a magyar állam 99 százalékos árfolyamon váltja őket vissza a futamidő lejárta előtt. Még nagyobb az ingadozása a TIPS-eket tartó tőzsdén forgó alapoknak (ilyen például az Ishare TIPS ETF). Aki ilyet vásárol, tisztában kell lennie a TIPS-eket mozgató két tényezővel: az állampapírpiaci hozammozgásokkal és az infláció változásaival.
Ha az állampapírok hozama az infláció növekedése miatt emelkedik, akkor az inflációkövető állampapírok és az ezekbe fektető alapok jól teljesítenek. Rosszra fordulhat azonban a szaldó, ha az infláció csökken, miközben a hozamok más ok – mondjuk, külső bizonytalanság miatt – növekednek a piacon. Egy ilyen amerikai alap akár 8 százalékot is veszthet értékéből (ahogy történt az Ishares TIPS esetében 2013-ban), ha a benne tartott TIPS-ek átlagos hátralévő futamideje magas.
Univerzális megoldást nem, esetleg jó ötletet jelentenek azok a részvénypiaci szektorok, amelyeket ilyenkor a nagyobb pénzügyi portálok úgy mutatnak be, mint „ az érett részvénypiac utolsó gyümölcseit, amelyeket még leszüretelhetünk”. Az emelkedő alapkamatból profitál a pénzügyi szektor, az idei évre előre jelzett két-három kamatemelés növeli a bevételeket, miközben a még lendületesen felívelő gazdaság a hitelfelvételt támogatja és a fogyasztást növeli.
A teljes cikket a pénteki Világgazdaságban olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.