Keresik a tőzsdén a növekedési sztorikat

A Duna House a pénteki tőzsdezárás után jelentette be, hogy az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő két nappal korábban – több alapjába is vásárolva – 24 249 Duna House- (DH) részvényt vett, és ezzel 4,9-ről 5,6 százalékra növelte részesedését a társaságban. A Duna House mellett a hazai tőzsdén jegyzett más középvállalatok is felkelthetik új, nem csupán hazai alapkezelők figyelmét. Ezzel a céllal vett részt a DH mellett további öt hazai kibocsátó, az ANY Nyomda, a Konzum, az Opus, a Pannergy és a Waberer’s a Spring Europe MidCap Event elnevezésű párizsi rendezvényen a múlt héten.

A magyar vállalatok százötven nyugat-európai, főként francia és a Benelux államokból érkező intézményi befektetővel találkozhattak.

Bozsik Balázs, a Budapesti Értéktőzsde értékesítési és marketingigazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a rendezvényen kifejezetten a közepes kapitalizációjú cégekbe fektető alapkezelők vettek részt, amelyek láthatóan fel voltak készülve a magyar cégekből. Hozzátette, ezek az alapkezelők tematikusan a középvállalatokból válogatnak, így a likviditási és tőzsdei kapitalizációs limitjük alacsonyabb, mint a nagy intézményeké.

A hazai közepes tőzsdei cégek a magyarországi alapkezelők egy részénél is előnyt élveznek. Pálfi György, az Aegon Alapkezelő portfóliómened­zsere a Világgazdaságnak elmondta, hogy a részvénypiaci felívelési ciklus utolsó időszakában, különösen az elmúlt egy évben, előtérbe került a likviditás kérdése, ezért a nagyobb befektetési alapjaikat, főleg az abszolút hozamú alapokat ennek figyelembevételével alakították át, az alacsony likviditású részvénypozíciók arányát jelentősen csökkentették. A portfólióátalakítások viszont a közepes méretű magyar cégeket kevésbé érintették, mivel azokra stratégiai befektetésként tekintenek.

Részvénypiaci esés esetén sem tervezünk eladni ezekből a papírokból

– monda Pálfi György, hozzátéve, a magyar eszközök ilyen szempontból előnyt élveznek, a pozíciókon keletkező veszteségeket fedezeti ügyletekkel ellensúlyozzák. A közepes és kis ka­pitalizációjú magyar vállalatok közül azokat részesítik előnyben, amelyekben magas az osztalékhozam, és jók a növekedési kilátások. Az ilyen részvények likviditása ugyanakkor a külföldi befektetési alapok jó részénél a minimális limit alatt van. A közepes magyar cégek értékeltségére kedvezőtlenül hat a magyar kötvényhozamok emelkedése és az is, hogy az utóbbi időben kevés sikeresnek tekinthető hazai IPO volt.

A magyar középvállalatokról szólva elmondta, hogy a Waberer’sben továbbra is hisznek, az ANY Nyomda kifejezetten vonzó osztalékot fizet, emellett jók a növekedési kilátásai. A DH ugyan a nyeresége kisebb hányadát osztja vissza a részvényeseinek, de az ingatlanfejlesztések és a lengyel terjeszkedés jó alapot ad a további növekedéshez.

Portfóliómenedzselési szemléletem alapján a jelenlegi makrogazdasági és tőkepiaci környezetben minimális az esély arra, hogy a hazai középvállalatokban befektetési lehetőséget keressek, vagy érdemben vizsgáljam őket e szempontból

– mondta Szabó Dávid, a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható