Vonzóbbá válhatnak az olcsó magyar részvények a külföldiek szemében

Február óta nem látott mértékben estek az árfolyamok és az indexek az amerikai börzéken: az S&P és a Dow Jones 4,1-4,2 százalékkal morzsolódott le, de a Nasdaq is 3,7 százalékkal alacsonyabban fejezte be a hetet, holott pénteken már pozitív korrekció jellemezte a kereskedést. Drágultak viszont a klasszikus menedékeszközök: az arany unciánkénti ára 2,77 százalékkal 1221 dollárra kapaszkodott fel, havi csúcsra erősödött a japán jen a dollárral szemben, és határozott csökkenést mutattak a brit, a német és az amerikai kötvényhozamok, mivel emelkedett az árfolyamuk.

A profi nagybefektetőket aligha érhette váratlanul az elmúlt napokban tapasztalt, kiugróan nagy mértékű esés az amerikai tőzsdéken, ezért azt gondolom, a menekülő portfóliók kialakítására és a befektetési pozíciókon belül a részvénypiaci kitettség csökkentésére ilyenkor már szinte kész forgatókönyvekkel készülnek

– mondta a Világgazdaságnak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető stratégája.

Egy jól diverzifikált portfólió kialakítása január óta nehézkesebb, hiszen a higgadt emelkedési időszak után a korábbiaknál nagyobb volatilitás jelent meg a piacokon, ami tovább erősödhet még akkor is, ha évekig marad a bull trend a tőzsdéken – tette hozzá a vezető elemző. A befektetők dolgát szerinte nehezíti az is, hogy egyre nehezebb diverzifikált portfóliót kialakítani a biztonságosabb eszközökből: az európai állampapírhozamok zéró szinten mozognak, az amerikai kötvényeké némileg magasabb, de ez esetben a forint- vagy eurómegtakarítással rendelkezőknek az árfolyamkockázattal is kalkulálniuk kell.

Az amerikai befektetési termékek közt találhatók magas hozammal kecsegtető, jórészt vállalati kötvények, de nem könnyű közülük sikerrel választani.

Jó hír viszont, hogy a nyersanyagpiacon több terméken keresztül (ETF-ek, certifikátok) vehetnek fel pozíciókat a befektetők, mint akár tíz vagy tizenöt éve. Hagyományos, hogy a részvénypiaci kockázatok emelkedésével az arany iránti kereslet növekszik, ez az elmúlt napokban is megfigyelhető volt.

Miró József úgy véli, készpénz tartása – ami alatt befektetői szempontból pénzpiaci alapokat vagy bankbetéteket kell érteni – jelenleg nem kifizetődő, sőt többnyire veszteséggel, negatív hozammal jár együtt, alternatívaként a forint-diszkontkincstárjegyek vagy az ingatlanalapok előnyösebbek. Az utóbbi eszközökben azonban általában extra költséggel jár a gyors pozícióváltoztatás.

A magyar befektetői fókuszban nincsenek igazán jelen menekülőeszközként a japán jenben tartott pénzeszközök, elsősorban az ottani zéró vagy negatív hozamok miatt, és persze ezek esetében is számolni kell az árfolyamkockázattal.

Az Erste vezető elemzője szerint az amerikai részvények egyre kevésbé tekinthetők attraktívnak, Németországban pedig a lefelé módosított GDP-növekedési kilátások tarthatják eladói nyomás alatt az árfolyamokat. Sokak számára lehet újszerű viszont a részvénypiaci folyamatok összehasonlítása: az amerikai piacok napi 1–4 százalékos esését a magyar tőzsde csak részben követte le (a heti esés 1,62 százalék volt).

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja