Nem egyszerű a befektetők helyzete

A hazai megtakarításokon belül nőtt az állampapírok és a befektetési jegyek aránya az elmúlt időszakban, a részvénybefektetésekben való részvétel ugyanakkor nemzetközi kitekintésben is elképesztően alacsony, mindössze 1,3 százalékos az Eurostat 2016-os adatai szerint

– érzékeltette a megtakarítási trendeket Szécsényi Bálint. Az Equilor vezérigazgatója úgy látja, hogy a magyar befektetők mintha nem találnának megfelelő hazai lehetőséget a kockázatosabb tőkepiaci befektetésre, amit az is jelez, hogy az értékpapírállományon belül a külföldi kötvények és befektetési jegyek aránya jelentősen nőtt.

Megerősödtek a közelmúltban az ingatlanalapok, az alacsony banki kamatok ösztönzik új befektetési lehetőségekre az embereket, akiknek egy része az ingatlanalapok felé indult el. Szécsényi ezekkel kapcsolatban is óvatosságra int, emlékeztetve 2008-ra, amikor óriási, 40-50 százalékos visszaesést regisztráltak ezek az alapok. Tehát az eredetileg stabilnak, kockázatkerülőnek tartott befektetési formának is vannak kockázatai.

Az abszolút hozamú alapokban elhelyezett pénzállomány csökkent. Mivel az alapok háromnegyede nem tud idén pozitív hozamot produkálni, megindult innen a kiáramlás, ami nem feltétlenül jó döntés egyébként – vélte a vezérigazgató. Hozzátette, legalább 3-5 éves hozamokat kellene nézni, és éppen akkor kellene befektetni, amikor rosszul megy az alapoknak.

Szécsényi Bálint szerint az állam szerepvállalás eléggé kettős.

Komoly ösztönzés az elmúlt 3-5 években a tőkepiaci befektetés irányába, másik oldalról viszont sok kiszorítást végez, például az Államadósság Kezelő Központ egyes termékei a hazai tőzsdével versenyeznek, tehát mintha nem lenne egységes az állam stratégiája, ami abból a szempontból érthető, hogy több nemzetgazdasági cél között kell prioritásokat találni.

A nyugdíjpénztárak nagyon hatékony befektetési eszköznek tartja a szakember: alacsony a költségük, és a pénztári üzemeltetők nagyon odafigyelnek a portfolio teljesítményére, így az egyik leghatékonyabb módja a befektetésnek. Ez viszont szintén az alapkezelők ellen szól.

A mostani környezetben a legnagyobb kérdés, hogy milyen kockázatot vállaljunk. A hosszútávú stratégia felépítésénél számolni kell azzal, hogy akár rövid távon is jelentős átrendeződés is bekövetkezhet a hozamokban. Kérdés, hogy ezt milyen módon tudja kompenzálni a hosszabb távú hozamok.

Jelenleg mintegy 5600 milliárd forint készpénz van itthon a lakosság kezében, ha ennek 40 százalékát, 2300 milliárd forintot átcsatornáznánk a különböző eszközosztályokba, azzal a lakossági állampapírállomány közel felével növekedne, a külföldiek forint állampapírcsomagja pedig jelentősen csökkenne, ezáltal az ország pénzügyi függetlensége is számottevően javulna.

A 2300 milliárd forintnyi készpénz negyedével növelné a banki betétállományt, ami így a hitelezést is pörgethetné. A legjelentősebb hatást azonban az értékpapíroknál lehet elérni, a lakosság ugyanis ezáltal közel megnégyszerezhetné részvénypiaci kitettségét.

Nincsenek tehát egyszerű helyzetben a befektetők, akik a túl defenzív stratégiát sem akarnak választani, de megégetni sem szeretnék magukat. Szécsényi azt tanácsolja, érdemes az elmúlt 10 év folyamatait, trendjeit áttekinteni, és ezeket figyelembe véve a túlzottan kockázatkerülő megoldások és a túl magas kockázatok elkerülésére törekedni.