Az azonnali fizetésnek kedvez az illetéktörlés

Január elsejétől a kereskedelmi bankoknál indított belföldi forintátutalások mentesülnek a 3 ezrelékes tranzakciós illeték megfizetése alól, s ugyancsak a múlt hét óta a Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámlákra történő forintátutalásokat is – összeghatártól függetlenül – illetékmentesen bonyolíthatják le a banki ügyfelek.

Márpedig a szolgáltatás népszerűségét az olcsósága teremtheti meg. Információink szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja az, hogy az ügyfelek számára a pénzügyi szolgáltatók ingyen biztosítsák az azonnali átutalás lehetőségét. Ennek a tranzakciós illeték útjában állt, ám a kis összegű – az azonnali átutalási rendszer szempontjából kiemeltnek számító – fizetések utáni illeték eltörlés ezen nagymértékben segíthet. (A bankkártyás vásárlásokra szintén van illeték, ám a szabályozást időközben úgy módosították, hogy a bankok nem tranzakciónként fizetik az illetéket, hanem a forgalomban lévő kártyák száma alapján átalányt fizetnek minden év januárjában a büdzsének.)

Az MNB és az azonnali átutalási rendszer működtetésével megbízott leánycége, a Giro Zrt. az év végén bejelentette, hogy elindult a tesztidőszak, ám egyelőre nem hallani semmit a költségstruktúráról. Jó eséllyel a Giro lemond majd az egyszerű bankközi átutalások tranzakciónkénti fix 11 forintos díjáról, ám emellett a banki költségeket valahogy valakinek viselnie kell.

Hallottunk olyan véleményt, amely szerint

a jegybank az azonnali átutalási rendszer sikere érdekében elfogadhatónak tartaná, ha a szolgáltatók a számladíjakban érvényesítenék a többletköltséget, ám a piaci szereplők attól tartanak, hogy az MNB, másik sapkáját felvéve,

fogyasztóvédőként büntetné a szolgáltató­kat a számladíjak emeléséért. (A bankok a büntetést manapság úgy kerülik el, hogy kivezetik az adott számla- és kártyatermékeket, majd más néven és más költségekkel újat dobnak a piacra.)

Az illetékmentesség kapcsán egy másik érdekesség, hogy az idei költségvetésben a tavalyi évinél 11,4 százalékkal több, 228,1 milliárd forintos bevétel szerepel a tranzakciós illeték soron, miközben a bevételek jó eséllyel csökkennek majd a tranzakciós illeték elengedése okán.

Megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy

Mindez – azon túl, hogy a tervszám már a nyáron elfogadott költségvetésben is így szerepelt – annak fényében is érdekes, hogy az MNB statisztikái egyelőre nem támasztják alá az ilyen mértékűre várt bővülést.

A bankszámlák száma egy százalékponttal, 107 ezerrel lett több egy év alatt, a belföldi átutalások száma az elmúlt év első három negyedévében 5 százalékkal növekedett, az átutalt összeg ugyanakkor 0,73 százalékkal nőtt (az átutalásoknál 2 millió forint felett egységesen 6000 forint a tranzakciós illeték).

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható