A vártnál kisebb költséggel dolgoznak a pénztárak

Az elmúlt évben

a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárakba 73,42 milliárd forint érkezett, ami 4,3 százalékos növekedést jelent

– mondta Nagy Csaba , a szövetség új elnöke. A taglétszám a negyedik negyedév végére 1,9 százalékkal 1,072 millióra csökkent, a pénztári vagyon ugyanakkor – a komoly hozamoknak köszönhetően – 9,24 százalékkal 1465 milliárd forintra nőtt.

Az átlagvagyon bővülése így összességében 11,1 százalékos volt, egy pénztártagnak az év végén 1,36 milliós megtakarítása volt.

Az Öposz korábbi prognózisához képest visszafogottabban, bár így is több, mint 25 százalékkal, 32,57 milliárd forintra esett vissza a munkáltatói befizetések összege, ennek köszönhetően a befizetések 70 százaléka már az egyéni befizetésekből származik.

Miközben a tagdíjbevétel 105,39 milliárd forint volt tavaly, a pénztárak a 2018-as 72,22 milliárd forinthoz képest már 100,91 milliárd forintnyi szolgáltatást fizettek ki.

Kravalik Gábor, az Öposz új főtitkára szerint

a pénztárakat végleg elhagyók száma nagyságrendileg megegyezik az újonnan belépőkkel

– a szövetség most azt reméli, hogy az új befizetések és a hozamok a jövőben is ellensúlyozni fogják a kifizetéseket. Nagy Csaba szerint a kiemelkedő hozamok miatt sok olyan ügyfél is van, akinek elvben lehetősége lenne a teljes megtakarítását felvenni, de úgy döntött, hogy továbbra is a pénztáraknál fialtatja.

Az egészségpénztáraknál a taglétszám 0,5 százalékkal 897 ezerre csökkent, ugyanakkor az egyéni befizetések 34,85 milliárd forinttal ugrott meg, ami 17 százalékos növekedést jelent.

A munkáltatói befizetéseknél ugyanakkor rendkívül komoly volt az összezuhanás, 17,8 milliárd forint helyett mindössze 8,61 milliárd forint befizetés érkezett. Nagy Csaba szerint a fenti befizetésekből immár 2,56 milliárd forintot tesz ki a célzott szolgáltatások igénybevétele, amely a jövőt jelentheti a munkáltató befizetések terén.

A pénztárak kifizetéseiben lényegében egy helyben járt – 1 százalékkal, 46,89 milliárd forintra emelkedett az egészségpénztári szolgáltatások összege –, érdekesség ugyanakkor, hogy az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatások kifizetése 19 százalékkal csökkent.

A gyermekekkel kapcsolatos költések aránya 13 százalékkal 2,255 milliárd forintra nőtt,

s a 2018-as évinél 45 százalékkal több támogatást fizettek ki pénztárak lakáscélú jelzáloghitelek törlesztésére – ennek összege ugyanakkor még most is csak 617 millió forint volt.

A tervezett nyugdíjkötvénnyel kapcsolatban a Pénztárszövetség úgy véli, hogy a komolyabb vagyonnal bírók számára valóban alternatíva lehet a diverzifikáció, ám a kisebb befizetéseknél inkább előnyösebb lehet a klasszikus, adókedvezménnyel bíró pénztári megtakarítás.

Az bizonyos, hogy a kiemelkedő hozamok annak köszönhetőek, hogy a pénztártagok a kockázatosabb portfóliókat választják.

Az Öposz optimizmusát az támasztja alá, hogy a pénztári befizetéseket tavaly a MÁP+ sem tudta visszanyomni. Emellett pedig a szövetség szerint minden olyan kezdeményezés, amely az öngondoskodásra hívja fel a figyelmet, valamennyi nyugdíjcélú megtakarítás számára kedvező lehet.

A pénteki nappal az MNB-nek leadandó pénztári teljes költség mutatóval (TKM) kapcsolatban az Öposz által bekért – nem teljes körű – adatok szerint a 10 éves megtakarítási időszakhoz kapcsolt TKM-ek átlaga 1,38 százalék – a szórás 0,5 és 2 százalék között van. A 20 éves időtartam átlaga 0,93, a 30 éves időtávé 0,79 százalék, ami Kravalik Gábor szerint azt jelzi, hogy a szektornak sikerült az MNB előzetesen várt 0,53 és 2,28 közötti szórásánál alacsonyabb, 0,45 és 1,45 százalék körül költségszinttel dolgozni.