Ezredforduló megismételve?

A tőkepiacot az 1990-es évek óta követő piaci szereplők egyik legmeghatározóbb élménye volt az, ami a technoló­giai részvényekkel történt az ezredfordulón. A már kilenc éve szinte töretlenül emelkedő, „új világot” képviselő részvénycsoport 1999 októbere és 2000 márciusa között a megelőző sokszoros emelkedésre rátett még egy lapáttal. A Nasdaq 100 technológiai index öt hónapon belül duplázott, majd szinte egyik napról a másikra véget ért a részvénypiaci parti.

Részvénypiaci partinak – megint csak az amerikai technológiai szektor behemót, közepes és kisebb reprezentánsai jóvoltából – nem maradtunk híján az elmúlt hetekben sem.

A Covid–19-világjárvány által okozott részvénypiaci sokk pontosan 21 kereskedési napig tartott, február 24-től március 23-ig.

Ennek a tőzsdekrachnak a legfőbb karakterisztikája az volt, hogy nagyjából egyforma mértékben öntötték a részvényeket a befektetők, függetlenül attól, hogy milyen szektort képviselt az adott papír. Természetesen azért a hajózási társaságok, a légitársaságok és az olajrészvények a piaci átlagnál jóval nagyobb mértékben estek, de az esés legfőbb jellemzője az volt, hogy a nagy intézmények mindent adtak, amit értek. Egészen szélsőséges pesszimizmus uralkodott a globális részvénypiacon, amit a gazdasági világ leállása által kiváltott hatások nagymértékben indokoltak is.

Március közepére akkora lett a pánik, hogy a befektetők megfeledkeztek arról, hogy immár több mint tizenegy éve, 2008 vége óta ennek a részvénypiacnak van egy „gazdája”, aki nem más, mint az amerikai monetáris hatóság, a Federal Reserve (Fed), az pedig kiváló gazdája a piacnak a 2008–2009-es válság óta.

Az elmúlt évtizedben, amikor bajba kerültek a részvényindexek, jött a Fed, és lazított a monetáris környezeten.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évtizedben legfeljebb a részvényindexek kerültek kisebb-nagyobb bajba (például 2015–2016 fordulóján vagy 2018 karácsonyán), és messze nem az amerikai gazdaság.

Idén tavasszal precedens nélküli sokk érte a világgazdaságot és március második felére a koronavírus által addigra már a világon legnagyobb mértékben sújtott Egyesült Államokat. Március első felében a Fed a szokásos eszközrendszerével próbálkozott életet és reményt lehelni a gazdasági és a részvénypiaci szereplőkbe. Kamatcsökkentés, kamatnullázás és pár százmilliárd dolláros nagyságrendű csomagok képezték a monetáris oldali orvosságot. A járvány hatásai ezeken úgy gázoltak át, mintha ott sem lettek volna, megállíthatatlannak tűnt a részvénypiaci esés.

A történetben a karakteres fordulónap a 2020. március 23-i hétfő volt, amikor a Fed szintet lépett a pénzpumpálásban, és limit nélküli likviditásbővítést ígért a problémák kezelésére.

Ez a gyakorlatban a pár százmilliárd dolláros pénzinjekciók világából a pár ezermilliárd dolláros pénzinjekciók világába való áttérést jelentette. Ennek materializálódásaként a legfrissebb adatok szerint a Fed mostani mérlegfőösszege 6721 milliárd dollár, szemben a február végi 4159 milliárd dollárral. Ez a mostani két hónap alatt bekövetkező 2562 milliárd dollárnyi mérlegfőösszeg-bővülés nagyobb, mint a 2008–2009-es válságra adott háromlépéses válasz első két eleme, a QE1 és a QE2 volt.

A részvénypiacon ez a március 23-i nap volt a totális mélypont, amelyet a következő három napon nagyon ritkán látható erős emelkedés követett, az S&P 500 index a hétfői zárásnál 17,6 százalékkal került feljebb a csütörtöki zárásra. A drasztikus emelkedés a Fed akciója mellett az extrém túladottság és a pesszimizmus következménye volt. Ahogy a megelőző eséskor is nagyjából egyszerre mozogtak a különböző szektorok részvényei, ebben az emelkedésben sem válogattak a papírok között a befektetők. Innentől kezdve azonban éles fordulatot vett a történet. A március 26-i záráshoz képest a Nasdaq 100 technológiai index további 17,8 százalékot emelkedett, de a hagyományos részvényeket tömörítő NYSE Composite „csak” 7,1 százalékkal került feljebb. Sőt, a várható brutális gazdasági válság által nagyon érintett bankindex egyenesen esett is azóta 1,9 százalékot.

Kettészakadt a részvénypiaci univerzum.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható