Az európai bankszektor részvényei ritkán látott ralin vannak túl. Csak a múlt héten 10 százalékot emelkedett az Eurostoxx 600 bankindex, május 14. óta 34 százalékot ugrott. Ennek ellenére még mindig 22 százalékkal olcsóbbak az európai bankpapírok, mint egy éve. Az Európai Központi Bank (EKB) megújított korlátlan kötvényvásárlási programja és az EU készülő, még nem kidolgozott, az elfogadástól távol álló, 750 milliárd eurós helyreállítási alapja valósággal felrobbantotta a jobb állapotú pénz- és hitelintézetek árfolyamait.
Újabb löketet adott az EKB azzal, hogy a pandémiás védekezésre a múlt csütörtökön létrehozott alapjának keretösszegét 1350 milliárd euróra emelte.
A bankszektort felügyelő Európai Rendszerkockázati Testület arra figyelmeztetett, hogy az EKB korábbi rendeletét, amely 2020 októberéig limitálja a banki költekezést, meghosszabbíthatják. Ezért felkérte a pénzintézeteket, hogy ne fizessenek bónuszokat, ne folytassák részvény-visszavásárlási programjukat, és legalább 2021 januárjáig tartózkodjanak az osztalékfizetéstől.
Az indoklás szerint az elmúlt két hónapban világossá vált, hogy milyen méretű krízis keletkezett, ezért szükség lehet a visszatartott tőkére.
Az EKB márciusi rendelkezése óta 27,5 milliárd euró tőke maradt a bankrendszerben, hogy a várható vállalati csődök és a hitelállomány-romlás idején támaszul szolgáljon.
Ha megnézzük a szektort, sok ismert részvény még mindig elképesztően olcsó, könyv szerinti értékének a kétharmadán forog. A fő kérdés, hogy ebben az értékeltségben a járvány előtt már bekövetkezett európai recessziós környezet és negatív kamatszint játszik-e főszerepet, vagy a banki hitelállomány minősége jelentette-e a féket a korábbiakban.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.