A főnixek kora jön el a tőkepiacokon

Öröm vagy pánik – melyik jellemzőbb a 2020-as évre?

Nem szokványos év volt. Viszonylag nyugodt időszakra számítottunk 2019 végén, csökkenő, de azért pozitív növekedést vártunk a világban. A részvénypiacok ugyan drágáknak tűntek, az alacsony kamatszint és az infláció miatt azonban a részvénybefektetésekkel elérhető relatív hozamok még jóval meghaladták a kockázatmentes eszközökét. Nem volt jelentős inflációs félelem, az volt a várakozás, hogy a jegybankok továbbra is alacsonyan tartják a kamatokat, így versenyképesek maradnak a részvények. Nyugodt, viszonylag stabil részvénypozitív évre lehetett számítani.

De jött a koronavírus…

Bár a mértékeket nem lehetett megbecsülni, az látszott, hogy jelentősek és villámgyorsak lesznek a GDP-visszaesések – a piacok is nagyon negatívan reagáltak. Aztán a nyáron ugyanilyen ütemben javultak a teljesítmények, bár nagy eltéréseket mutattak az egyes szegmensek. A digitális megoldásokkal foglalkozó cégek meg sem nyekkentek, sőt, a korábbinál még látványosabban kezdtek emelkedni. A hagyományos termelővállalatok, bankok, az utazási szektor, a légitársaságok viszont máig nem tértek magukhoz.

Hogyan tudták lekövetni az eseményeket?

Nagyon vegyes a kép. A globális Amundinak vannak olyan részvényalapjai, amelyek több mint 30 százalékot teljesítettek az idén, de vannak olyanok is, amelyek mínuszban állnak az év elejéhez képest. Általában elmondható, hogy a növekedési alapok novemberig nagyon megverték a value alapokat.

Mi jellemezte a befektetői magatartást?

A lakossági befektetők nem foglalkoztak intenzíven ezzel a témával. Pandémiás időszakban nem az a legfontosabb, hogy a portfóliójukat átsúlyozzák. Az intézmények viszont gyorsan reagáltak. Amikor október–novemberben felröppentek az első hírek, hogy néhány vakcina hatékonysága 90 százalék fölötti, azonnal átrendeződött a piac. Mindenki előkapta a régi, klasszikus szektorok papírjait, az olajcégektől a bankokon keresztül az energiatermelésen át azokat, amelyek addig a szenvedői voltak a pandémiának. A világ nagy részvényeit tartalmazó MSCI ACWI index több mint 12 százalékot ugrott novemberben, ami 1988 óta a legnagyobb havi emelkedés. Volt persze honnan nőnie, amit jól mutat a Shell olajvállalat példája, amelynek az árfolyama a novemberi 47 százalékos növekedés ellenére az év elejéhez képest még mindig 40 százalékos mínuszban volt a hónap végén.

A járvány ráirányította a figyelmet a fenntarthatóságra. Érezhető volt ez a tőkepiacokon?

Ezek a szempontok a megelőző időszakban nem tartoztak az általánosan figyelt tényezők közé. Ez érdemben változott. Sokan ijesztgetnek azzal, hogy ha nem lesz változás, akkor az ehhez hasonló krízisek megismétlődhetnek. A biológiai sokféleség megőrzése mellett, amely csökkentheti hasonló globális járványok kialakulásának valószínűségét, a környezetvédelmi szempontok, mint a klímaváltozás, a fenntarthatóság egyéb kérdései, továbbá a társadalmi felelősségvállalás, az átlátható vállalatirányítási szempontok érezhetően egyre fontosabb tényezőkké válnak a befektetések értékelésében.

Lehet ezeket mérni?

Az ESG-rendszer a fenntarthatósági szemléletet egy mérhető, számszerűsíthető struktúrába ülteti. Vannak már cégek, amelyek meghatározott szempontok szerint gyűjtik, súlyozzák az adatokat, és elérhetővé teszik a piacok számára.

Könnyebb már eladni is ezeket az eszközöket? A befektetők a hozamot keresik…

Volt olyan prekoncepció, amely szerint ha bizonyos cégeket eleve kizárunk a befektetési univerzumból, az hátrányosan érintheti a hozamot. Ezt azonban az elmúlt években több tanulmány is cáfolta. Az egyik ilyen független kutatást az Amundi is szponzorálta. Kiderült, hogy 2014–2019 között a már az ESG-szempontok szerint szűrt legjobb befektetések teljesítménye jelentősen jobb volt, mint a legrosszabb ESG-minősítésű portfólióké. Ezek a befektetések 2020-ban is jóval válságállóbbnak bizonyultak.

Milyen folytatás várható?

A vakcinával kapcsolatos pozitív hírek alapján most az látszik, hogy 2021 második felére talán már túl lehet jutni a krízisen. Addigra lesz elegendő oltóanyag, és az átoltottság elérheti a korlátozások feloldásához szükséges szintet. A gazdasági növekedés felgyorsulhat. A tőkepiacokon moderált ébredést várunk, egyes szegmensekben látványos emelkedéssel. A fejlődő pia­coknak a reneszánsza jöhet el, amelyek az elmúlt időkben lemaradtak a fejlett országok tőkepiacaihoz, főleg a technológiai részvényekhez képest. Alátámasztja ezt, hogy Kína volt az egyik leghamarabb magához térő gazdaság a pandémia után, ott az idén is pozitív lesz a GDP-változás, jövőre pedig nagy ugrás várható, de a fejlődő piac nem homogén, válogatni kell a cégek között.

Kik lehetnek a nyertesek?

Az ESG-témák, a klímavédelem, a zöldbefektetések. Azok a cégek teljesíthetnek jól, amelyek már most jelentős részesedést szereztek a fenntarthatósági piacon, és tovább tudnak nőni ezen a téren. Lehetnek továbbá nagy visszatérők. Olyan korábbi óriásokra gondolok, amelyek megszenvedték a digitalizációt, de képesek relatíve gyorsan reagálni a helyzetre, azaz főnixként felemelkedni poraikból. Jó példa erre a Walmart Amerikában, ahol az online kereskedőház, az Amazon az elmúlt hónapokban mindent vitt, és a klasszikus szuper- és hipermarketeket üzemeltető Walmart vesztes pozícióba került. Elég agilitás van azonban menedzsmentben, átalakították a szupermarketeket logisztikai központokká, és számos online vásárlási lehetőséget vezettek be, amelyekkel vissza tudják hozni a vásárlókat. Nem egyértelmű tehát, hogy ami nagy, az buta is, és halálra van ítélve. Lesznek nyertesek és vesztesek ebben a körben is.

Milyen évük lehet a hazai alap- és vagyonkezelőknek?

Mindig vannak jobb és rosszabb évek. Az, hogy mitől jó vagy rossz, nem feltétlenül csak a piaci teljesítménytől függ. Az elmúlt pár évben számunkra a legnagyobb kihívás a MÁP Plusz, illetve a kormányzati lakossági állampapír-értékesítés volt. Látszik azonban némi változás. Egyrészt az állampapír-szaturáció már viszonylag magas, úgy tűnik, nem feltétlenül cél a lakossági részesedés további növelése, másrészt a krízis miatt a lakosság befektetési kedve is sérült, aminek hatására változhat a szektorral szembeni állami magatartás is.

Cégüket bő két éve vásárolta fel Európa legnagyobb alapkezelője. Látszanak már az előnyök és a hátrányok?

Az Amundi 1662 milliárd euró vagyont kezel a világban, ami a magyar GDP több mint tizenegyszerese. A teljes magyar piac a húszmilliárd euró körüli méretével nem igazán jelentős nagyságrendű. Ez részben meghatározza, hogy mennyi idő és figyelem jut a térségre. Nagyon izgalmas ugyanakkor közvetlenül rálátni, hogy mi történik a világban: a hatalmas szervezet szinte mindenhol jelen van, minden ígéretes lehetőséget megvizsgál. Lapos szervezeti struktúrájából adódóan valamennyi egység közvetlenül jelent a felső vezetésnek, és kap onnan információkat, így rálátásunk van, hogy mi történik a többi országban. Majd huszonöt éve vagyok már a piacon, azt gondoltam, kevés újat lehet mutatni nekem a szakmáról, de az utóbbi két évben rengeteget tanultam, és ezt nagyon élvezem.

Mely feladatok a legfontosabbak most a Amundinál?

El szeretnénk érni, hogy a jövő év végéig valamennyi alapunk megkapja az ESG-minősítést. Ez most a legnagyobb projekt, amelyen dolgozunk.