Sikeresen kezelték a koronavírus-járvány negatív hatásait a magyarországi hitelintézetek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) első háromnegyed éves statisztikáiból. Ez annak ellenére is igaz, hogy a konszolidált szemléletű adatok szerint – amelyek a külföldi érdekeltségek számait is tartalmazzák – az év első kilenc hónapjában elért, szektorszintű adózott eredmény 45,4 százalékkal zsugorodott, és nem egészen 305 milliárd forintot tett ki.
Az eredmény csökkenésében ugyanis leginkább a fokozatosan gyengülő intenzitású, de folyamatos értékvesztés és a céltartalékképzés játszotta a főszerepet:
A kockázati költségek növekedése pedig leginkább a koronavírus-járvány hatásaival magyarázható. Szintén érezhető mértékben hozzájárult az összesített eredmény romlásához a működési költségek tetemes, éves összevetésben 9,2 százalékos emelkedése, amit jórészt most is a szabályozói változásoknak való megfelelés indokolt. A csökkenő profit miatt sokat romlott a hitelintézeti szektor jövedelmezősége is:
Az eredmény kapcsán azonban érdemes megjegyezni, hogy csak a harmadik negyedévet alapul véve is 203 milliárd forintos konszolidált szintű profitot értek el a bankok, ez pedig már megközelítette az egy évvel korábbit, elérve annak csaknem 86 százalékát. Az MNB adatai szerint egyébként az első kilenc hónapra vonatkozóan a 33 hazai piaci szereplőből kilenc mutatott ki veszteséget, ami jókora csökkenés 2020 korábbi időszakaihoz képest.
Emellett az is figyelemre méltó, hogy a szektor hitelportfóliójának minősége változatlanul kedvezően alakul:
Ezzel folytatódott az évek óta tartó, folyamatosan javuló trend, amely csak az idei első negyedévben szakadt meg átmenetileg. A nem pénzügyi vállalatoknál 4,6 százalékos arányt mutatott ki a harmadik negyedévre az MNB, a háztartásoknál pedig 6,2 százalékosat: az utóbbi értéken belül a lakóingatlannal fedezett hitelek NPL-rátája 5,2 százalékot ért el. (Az alacsony nemteljesítési arányok fennmaradásához az MNB szerint vélhetően hozzájárul az is, hogy a bruttó hitelállomány számottevő részére a járványhelyzettel összefüggő törlesztési moratórium vonatkozik, amely az Európai Bankhatóság útmutatása szerint önmagában nem minősül átstrukturálásnak, és nem eredményezi a nemteljesítési valószínűség nagyobb növekedését.)
A hitelintézetek tőkehelyzete a jegybanki számsorok tanúsága szerint ugyancsak stabilnak tekinthető:
Ezzel a szektor tőkemegfelelési mutatója 17,9 százalékot ért el a harmadik negyedévben, ami gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.