A pandémia alatt nőtt a környezettudatosság

A gazdaság zöldítéséhez – legyen szó zöldenergiáról vagy éppen fenntartható vízgazdálkodásról – beruházások kellenek, a beruházásokhoz pedig pénz. Ugyanakkor a hazai pénzügyi közvetítőrendszer eddig csekély mértékben integrálta működésébe a fenntarthatósági szempontokat, a hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, a nemzetközi és a hazai célkitűzések eléréséhez is nagyságrendekkel több ilyen megoldásra van szükség – mondta Kandrács Csaba, a jegybank felügyeleti alelnöke az MNB Zöldpénzügyi jelentésének bemutatóján.

Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője szerint

az Európai Unió 25 százalékával szemben Magyarországon a bankok 68 százalékánál nem tárgyal a legfőbb döntéshozó szerv a klímakockázatokról, termékszinten pedig az egyik legnagyobb elmaradás a zöldszempontból kezelt befektetési alapok terén van:

az európai piacon 15 százalék ezek aránya, nálunk még csak fél százalékot tett ki tavaly.

Bár sokan tartottak attól, hogy a járványhelyzet miatt háttérbe szorul a fenntarthatóság kérdése, a szakember úgy látja, hogy ez nem így történt. Tavaly nagy volt az előrelépés: számos bank dolgozik dedikált zöldhiteltermékeken, s az is fontos volt, hogy az MNB Növekedési kötvényprogramjában megjelentek az első vállalati zöldkötvények – három ilyen kibocsátás történt eddig –, s az állam is zöldállampapírokat tudott piacra dobni. Ez utóbbiakkal a kormányzati zöldkötvényállomány aránya 1,9 százalék lett, magasabb a 0,95 százalékos uniós átlagnál.

Az EU és hazánk is számos olyan ösztönzőn dolgozik, amely segíti a banki zöldfinanszírozás előretörését. A fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós szabályrendszerhez a jegybank a tervek szerint saját iránymutatást, vezetői körlevelet fog kibocsátani. A következő hónapokban a lakossági befektetők egyre megbízhatóbb információkat kapnak a befektetések környezeti tudatosságáról.

Az MNB alig több, mint egy hónap múlva publikálja zöldajánlását, ebben egyértelműen jelzi a hitelintézeteknek, hogy miként építsék be működésükbe a zöldszempontokat.

Az év második felére pedig az MNB elkészül a klímastressztesztjével, ennek eredményei alapján pontosabban érzékelhetik majd, mennyire ellenállók a hazai bankok a klímaváltozással szemben, mennyire tudják a negatív hatásokat kezelni. Az Európai Bizottsággal és az EBRD-vel együttműködésben pedig még idén megszülethetnek a leendő nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia ajánlásai is – jelezte Kandrács Csaba.

A jegybank által készített felmérés szerint

a hazai bankok elsősorban a klímaváltozás és más negatív környezeti hatások csökkentésében, valamint az energiatermelés és az energiahatékonyság javításában látnak fantáziát, de az elektromobilitás és a mezőgazdasági zöldfejlesztések is megjelennek üzleti elképzeléseik között.

A lakossági területen a zöldjelzáloglevél-program segíthet a lakóingatlanok zöldítésében. Az azonban visszaköszön a banki felmérésben, hogy a pénzintézeteknek nagy kihívás a zöldprojektek szakmai értékelése, ezekre ugyanis nincs elegendő szakember.