Csúcsra járatta a pénzbőség az M&A piacot

Két héttel a zárás előtt a Dealogic M&A számlálója 5630 milliárd dollárnál jár, ez 63 százalékkal haladja meg a 2020-as teljesítményt, amit egyébként a lezárult ügyletek összvolumene már augusztus közepén elért. Nem meglepő, hogy a járvány idején megroppant cégek felvásárlásában az Egyesült Államok vállalatai jártak az élen, 2610 milliárd dollár értékű ügyletet ütöttek nyélbe a múlt hét végéig, azaz megduplázták a 2020-as számokat. Európában 47 százalékos előrelépéssel 1260 milliárd dollárt, míg az ázsiai-csendes-óceáni régióban 37 százalékot és 1270 milliárd dollárt mért a Dealogic.

Raghav Maliah, a Goldman Sachs befektetési ágának globális alelnöke a Reutersnek megjegyezte, hogy a szokásos kínai bevásárló körút ezúttal elmaradt, helyüket a Japán és a dél-kelet-ázsiai kistigrisek vették át. Szerinte ez a trend jellemzi a közeljövőt is, ahogy

az amerikaiak próbálják eltiltani a biztonsági szempontjaik alapján veszélyesnek minősített kínai cégeket a tengerentúli akvizícióktól.

A felvásárlások terén mutatott aktivitást több tényező fűtötte: egyrészt a kínálatot jelentősen növelték a járvány által lebetegített cégek, amelyekre főként nem szakmai befektetők, hanem magántőke-társaságok csaptak le. Ők eddig a tavalyi dupláját, 985,2 milliárd dollárt fektettek M&A ügyletekbe. A keresleti oldalt a világ nagy jegybankjainak ultralaza monetáris politikája támogatta, amelynek révén irdatlan mennyiségű pénz áramlott ki és kereste magának a legjobb befektetési lehetőséget.

Chris Roop, a JPMorgan M&A vezetője szerint

csak az amerikai vállalatoknál még kétezer milliárd dollárnyi lekötetlen tőke vár hasznosításra, amit beruházások mellett felvásárlásokra is fel lehet használni.

E tőkefelhalmozáshoz a pandémiát követő konjunktúra robusztus bevétel- és profitteremtő képessége is nagyban hozzájárul, erre alapozva a tulajdonosok és a vállalatvezetők könnyebben szánták rá magukat a cégvásárlásra, és az inflációs félelmek a pénzköltés melletti érvként szóltak.

Harmadik tényezőként a kelendő cégek, ígéretes startupok és technológiai vállalatok villámgyors értéknövekedését érdemes kiemelni, emiatt a kiszemelt célponthoz sokszor többszörös áron lehetett csak hozzájutni. A magántőke-társaságok egyre gyakoribb egymásra licitálása is alaposan felverheti az árakat, amire ékes például szolgált a brit Morrisons kiskereskedelmi óriásért ősszel vívott csata.

Tavalyhoz hasonlóan most is a tech szektor és a gyógyszeripar áll a befektető érdeklődés középpontjában, hozzájuk csatlakoztak még a klímavédelmi szempontok alapján kívánatosnak minősülő célpontok, itt különösen a zöldülni szándékozó energiaszektor szereplői aktívak.

A legnagyobb idei üzlet eddig az AT&T-hez tartozó Warner Media és a számtalanos tévécsatornát üzemeltető Discovery egybeolvadása volt, amellyel egy több mint 120 milliárd dollár értékű új médiabirodalom alapjait tették le. Új színfoltot jelentenek az M&A piacon a kifejezetten felvásárlásokra létrehozott, magántőkével vastagon kibélelt inaktív tőzsdei vállalatok (SPAC). Közbeiktatásukkal a megszokott elsődleges tőzsdei bevezetéseknél (IPO) jóval olcsóbban és könnyebb feltételekkel lehet megjelenni a tőzsdén.

A 40 milliárd dollárra értékelt szingapúri Grab fuvarmegosztó és a Buzz Feed novemberi megjelenése után bő egy hete a Harley-Davidson elektromos motorkerékpár-gyártó üzletága jelentette be, hogy SPAC-on keresztül tőzsdére megy, ahogy Trump ex-elnök ellen-Facebookja is ezt tervezi. Szinte mindennapra jut egy SPAC bejelentés, hétfőn például az Ermenegildo Zegna olasz luxusdivatcikkeket gyártó, 3,1 milliárd dollárt érő családi manufaktúra startolt el egy SPAC „rejtekében” a New York-i börzén (NYSE). A Zegna-familia sokat nem kockáztat, a részvények kétharmada ugyanis náluk marad. A 111 éve alapított manufaktúra a luxuspiaci konszolidáció folyamatában az előre menekülést választotta, és organikus növekedéséhez, akvizíciókhoz keresett forrást indokolta a lépésüket Gildo Zegna vezérigazgató.