Diákinfláció – a felvételizők a pénzügyekben is szintet lépnek

Több mint 70 ezer diák vett részt a középiskolai írásbeli felvételin, amely megalapozza a következő lépcsőt a továbbtanulásban. A középiskolába kerülés új szintet jelent a mindennapi pénzügyekben is, hiszen a diákok 14 éves koruktól már bankszámlát nyithatnak és bankkártyát igényelhetnek. Fontos azonban, hogy tudatosak legyenek a pénzügyeikben, amelyhez megfelelő oktatásra van szükség – hívta fel a K&H közleményében. A bank Vigyázz, kész, pénz! vetélkedője segít a felkészülésben. 

A programra február 1-ig lehet jelentkezni, eddig már több mint 7,5 ezer általános és középiskolás diák nevezett be.

A középiskolai tanulmányok megkezdése nemcsak az oktatás terén jelent nagy lépést a diákok életében, hanem a mindennapokban is, hiszen megkezdődik a felnőtté válás. Ennek részeként önállóbban kezelhetik a pénzügyeiket vagy kezdhetnek hozzá annak érdekében, hogy 18 éves korukban ne újoncként nézzenek szembe a mindennapi pénzügyekkel. 

14 éves kortól ugyanis már nyithatnak ifjúsági számlát, amely ingyenes, és a bankkártyázást is megkezdhetik, egyben a takarékoskodáshoz is hozzáláthatnak 

– áll a közleményben. 

Ugyanakkor a tudatos pénzügyi magatartás elsajátítása nem mindig könnyű feladat, kulcskérdés ebből a szempontból az oktatás. Egy az Állami Számvevőszék szakértői által készített kutatás összefoglalója szerint 

bár a Nemzeti Alaptanterv a célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést, a szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak ilyen ismereteket. 

Választható tantárgyként azonban egyre több iskolában kerül fel a menüre gazdasági-pénzügyi ismeretek oktatása. A Magyar Nemzeti Bank támogatásával 2020-ban több mint 430 ezer diák tanulhatta az általános és a középiskolákban a mindennapi élethez szükséges pénzügyi-gazdálkodási ismereteket az általános iskola 3. osztályától kezdve egészen érettségiig. 

A pénzügyi képzés azért is lényeges, mert bár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD még 2015-ben készült felmérése szerint

a magyar felnőtt lakosság a pénzügyi ismereteket tekintve a legjobban teljesítők között volt, azonban a tudás gyakorlati alkalmazásában, a pénzügyi szemlélet és a pénzügyekhez való hozzáállás tekintetében az utolsó harmadban szerepelt. 

Terták Elemér, a K&H-csoport felügyelőbizottságának elnöke egy rövidesen megjelenő írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi oktatás keretében a lexikális ismeretek átadása helyett azt a készséget kell kialakítani, hogy az emberek adott esetben képesek legyenek felismerni azt, mi mindennek és hol lehet utánajárni ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjanak hozni. Lehetőséget kell továbbá teremteni ahhoz, hogy az ismeretanyagot legalább az érdeklődők rendszeresen felfrissíthessék.

Ehhez rendszeres, a pénzügyi tudatosságot fejlesztő oktatási programokra, képzésekre van szükség.