A csúcsot közelíti az amerikai palaolaj-termelés
Az olajár augusztusban immár trendszerűen a háború előtti szintre került azáltal, hogy az amerikai WTI típus minden felpattanás után visszaesik a hordónkénti 90 dollár alá, a Brent jegyzése pedig tartósan 100 dollár alatt van, de sokszor már a 95 dollárt sem éri el.
Az Egyesült Államokban ennek következtében már a benzinár is lényegesen alacsonyabb a gallononkénti 5 dolláros csúcsnál, sőt most 4 dollár körül jár, így már egyre kevésbé érzékelnek energiaválságot arrafelé, különösen hogy ott a gázár sem emelkedett nagyot, szemben Európával.
Az olajár csökkenésének több okát is lehet említeni, mint a recessziótól való félelem vagy a kínai járvánnyal kapcsolatos korlátozó intézkedések, lényegesebbnek tűnik azonban a kínálati oldal alakulása. A háború kitörésekor Joe Biden amerikai elnök zöld jelzést adott az amerikai kitermelőknek, hogy szinte bármeddig fokozhatják a felhozatalt, átmenetileg visszaszorítva a klímavédelmi megfontolásokat.
Úgy tűnik, az eredmény meg is lett: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint
a palaolaj-kitermelés Texas és Új-Mexikó államban szeptemberben várhatóan történelmi csúcsra emelkedik,
és valóban lehet számítani arra, hogy ez a szegmens immár harmadszor is segít letörni az olajárat (első alkalommal 2014-ben sikerült, másodszor a járvány előtti évben).
A palaolaj kitermelése viszonylag magas költséggel zajlik, szemben például a szaúdi olajjal, amelyet még 20 dolláros olajár mellett is érdemes felszínre hozni. Mellette
az amerikai palaolaj-kitermelés 50 dolláros hordónkénti ár alatt már nem igazán vonzó.
Az ár tekintetében így van is tere az esésnek a jelenlegi szinteken anélkül, hogy ez elijesztené a palaolaj-kitermelőket, vagy akárcsak gondolkoznának azon, hogy mérséklik beruházásaikat.
Európában az olajár magasabb most, mint februárban, mivel a dollár majdnem 10 százalékot erősödött azóta, nálunk pedig ez a hatás különösen erős, mivel a forint nagymértékben leértékelődött időközben.
A hazai piaci benzinár lényegében jórészt annyival van a korábbi csúcs, a mostani ársapka felett, amennyi a forint dollárhoz viszonyított leértékelődéséből adódik. Ezt bizonyítja az is, hogy miközben bő tíz évvel ezelőtt az olajár még magasabb is volt, mint a háborús csúcs, a hazai benzinár akkor nem közelítette meg még a mai ársapka 480 forintos értékét sem.
Az olajár mostani csökkenése a földgáz szempontjából is biztató lehet, ha nem is rövid távon. A korábbi félelmek ellenére az amerikai palagáz-kitermelés az olajhoz hasonlóan dinamikusan emelkedik, és a többletet exportálják is Európába.
A cseppfolyósított gáz (LNG) technikai követelményei miatt ez azonban még nem elég ahhoz, hogy a hiányzó orosz gázt kiváltsa, és az égben lévő európai ár visszaessen, pláne, hogy most az egész kontinens gőzerővel próbálja feltölteni a gáztárolókat a téli hónapokra.
Ha azonban lesz elegendő LNG-szállításra alkalmas hajó, betöltő- és lefejtőállomás, akkor a növekvő amerikai kínálat már kielégítheti a kontinens igényeit, és
az amerikai és európai gázár közötti extrém, nagyjából hétszeres árkülönbség megszűnhet, mégpedig az európai ár nagyfokú csökkenésével és az amerikai ár mérsékelt emelkedésével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.