Az intervenció előszobájában toporognak a japán jegybankárok
Alig két hete az amerikai jegybankárok nyár végi konferenciáján, Jackson Hole-ban, ahol Jerome Powell erősen héja hangvételben beszélt, Kuroda Haruhiko, a Bank of Japan kormányzója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy
egy panelbeszélgetésben a hallgatóság soraiból szinte galambként turbékolt,
A Bank of Japan (BoJ) immár több mint hat éve tartja negatív tartományban a rövid lejáratok rátáját. Amint Kuroda Haruhiko rögtönzött beszédében elmondta, bár Japán elérte a 2,4 százalékos inflációt, és idén még további emelkedés várható, ez nem tekinthető tartósnak, s jövőre 1,5 százalékra süllyedhet. Ezért mindaddig fenntartják a monetáris lazítást, amíg a bérek és az árak stabil és fenntartható módon nem emelkednek.
A japán jen meredek zuhanással reagált,
szeptember elején 24 éves mélypontra süllyedve. A jen kurzusa 140 fölé emelkedett a dollárral szemben, míg tavaly év végén 115-ös dollár-jent jegyeztek.
Nos,
a piac a héten kitapintotta a tokiói jegybankárok ultralazaságának határát, amely 145-ös dollár-jennél húzódik.
Miután a japán jen jegyzése a dollárral szemben közel került a pszichológiailag fontos 145-ös ellenállási szinthez, a japán pénzügyminiszter szerdán a volatilitásra figyelmeztetett, s közvetlen piaci fellépésre utalt a deviza árfolyamesésének a megállítására. Míg
a Bank of Japan „kamatellenőrzést” hajtott végre, amit elemzők már a piaci intervenció előszobájának tekintenek.
A kamatláb-ellenőrzés során a japán jegybank a devizaárfolyamokról kérdezi a piaci szereplőket. Japán 1998 óta nem interveniált a devizapiacon.
A kamatellenőrzés hírére a dollár-jen napon belül 143 közelébe süllyedt.
Piaci elemzők szerint még akkor is kérdéses egy esetleges intervenció, ha a gyenge jen gondot okoz az importfüggő Japán gazdaságnak, mert ehhez
az Egyesült Államok bólintására is szükség van.
Mindenesetre Suzuki Sunicsi pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem zárnak ki semmilyen lehetőséget.
A szerdai japán nyilatkozatokat megelőzte a keddi, vártnál magasabb amerikai inflációs adat, amely fokozta a jen piacán az eladói nyomást, miután szertefoszlatta a reményeket, hogy az amerikai Federal Reserve a jövőben kevésbé lesz agresszív a kamatemelésben.
Amíg az Egyesült Államokban augusztusban is 8,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, addig Japánban a maginfláció 2,5 százalék alatt ragadt. Az inflációt elsősorban a magasabb importált nyersanyagárak vezérlik a szigetországban, mert a japán bérnövekedés lassú. A japán munkavállalók általában nagyobb hangsúlyt fektetnek munkahelyük stabilitására, mint a fizetési csekkjükre. Az fontos különbség Amerikához képest, hogy az elöregedő japán társadalom fogyasztása a világjárvány után sokkal lassabban épül vissza.
Kuroda Haruhiko jegybankelnök szerint nem észszerű kamatemelésekkel erősíteni a jent, mert ez súlyos károkat okozna a japán gazdaságnak.
Míg elemzők arra figyelmeztetnek, egy meglepetésszerű tokiói kamatemelés csak ideiglenesen lazítana a jen shortpozíciókon, később a piacok egyre nagyobb dózisban követelnék a kamatemelést.
Jövő héten a Fed és a BoJ is monetáris politikai üléseket tart, ellentétes álláspontjuk várhatóan még nyilvánvalóbbá válik. Ha a Fed újabb kamatemeléssel folytatja, a japán jegybankárok kitarthatnak az ultraalacsony kamatpolitika mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.