Bármi, bármikor elérhető a tőzsdéken, de tudni kell, miről beszél a piac

Az internet megjelenéséig a korlátlan tőzsdei kereskedés csak néhány kiváltságos ember lehetősége volt, ők voltak a brókerek. Sokak által elérhető hálózat hiányában ugyanis csak egy-egy földrajzi helyen, egy tőzsdeteremben, erősen véges számú ember részvételével lehetett csak kereskedni. A kereskedés maga is kissé kaotikus volt, hisz a résztvevők bekiabálták ajánlataikat, esetleg egyezményes jelzéseket adtak, és a levezetőnek kellett megkötni az ügyletet. 

Ebben a kaotikus rendszerben a brókerek köthettek saját számlára is, így számukra a kereskedés korlátlan lehetőséget tartogatott, ugyanakkor mindenki más, az intézményi és magánbefektetők milliói csak megbízás alapján, a brókereken tudtak kötni. Így az ő lehetőségeik lényegesen szerényebbek voltak, ha esetleg valaki közvetlenül be tudott telefonálni a brókerének, még jó helyzetben volt, a többség csak közvetve, egy ügyfélszolgálaton tudott megbízást adni, ahonnan közvetítették azt a bróker felé időnként.

A BÉT hőskora

A Budapesti Értéktőzsdén is így zajlott a kereskedés az 1990-es újranyitást követően, bár itt még az igazán lelkes befektetők többnyire elérték brókereiket, különösen a mobiltelefon megjelenését követően. Más tőzsdén viszont gyakorlatilag nem tudtak kötni, illetve csak rendkívül körülményesen, esetenként többnapos teljesítéssel. Aktív kereskedésről tehát szó sem lehetett más termékekkel, azonban a hazai részvényekkel, melyek piaci igen aktív volt, már sokkal inkább megvalósítható volt ez.

Bővült a kínálat

A fejlődés aztán gyorsan változtatta a módszereket: először az egyes tőzsdéken belül épültek ki elektronikus kereskedési rendszerek, így a kiabálós módszert egy hatékony kereskedési algoritmus váltotta fel, de ehhez még mindig csak a brókerek fértek hozzá. A következő lépés az volt, amikor már tőzsdék közötti platformok is létrejöttek, így a brókercégek már könnyedén teljesítettek más, külföldi tőzsdéken is megbízásokat. Végül az ezredforduló környékén megjelentek az online brókercégek, létrejöttek az első kereskedési platformok. Internetezésre alkalmas telefon még nem volt, de az asztali gépekről már jól lehetett kereskedni, széles termékskálát elérve.

Bármi, bármikor elérhető

Az utolsó nagy áttörést aztán az okostelefonok és a hozzájuk szükséges nagysebességű mobilhálózatok megjelenése hozta, ami lehetővé tette, hogy a befektető lényegében bármikor, bárhonnan köthessen. Ez oda vezetett, hogy 

Ez persze nem egyszerű: a folyamatosan kereskedők nagyobbik hányada nem termel érdemi profitot hosszabb távon, sőt, veszteséget szenvednek el, ezért fel is hagynak ezzel a módszerrel. Ahhoz, hogy összességében elfogadható hozamot érjünk el, tapasztalatra, tanulásra, türelemre van szükségünk, és persze arra, hogy tudjunk tanulni magunk és mások hibáiból. Mindehhez van néhány lényeges dolog, amiben érdemes döntést hozni a kereskedés megkezdése előtt.

Platformválasztás

Az első döntés, hogy milyen platformot válasszunk, vagyis melyik brókercégnél nyissunk számlát. Annak ellenére ugyanis, hogy most már minden termékhez hozzáférhetünk, továbbra is brókercégen keresztül tehetjük ezt, csak ennek már kevesebb a jelentősége. Jellemzően kétféle lehetőség van: az egyik a hagyományos banki, vagy banktól független brókercég platformját választani, a másik az eleve az online kereskedésre alakult társaságok platformjait használni. Az első megoldás előnye, hogy könnyebben kérhetünk telefonos vagy akár személyes segítséget is, hátránya ugyanakkor, hogy nagyobbak a költségek. A nemzetközi online brókercégek ma már többnyire jutalék nélkül működnek, sok technikai eszközt tartalmaz a platform, de mindent magunknak kell intézni rajta (ami egyébként nem bonyolult dolog).

Részénymustra másodpercek alatt

Ha nem ismerünk 10-20 vagy még több részvényt, melyekre időnként ránézünk, és ezekkel kereskedünk, akkor célszerű, ha találunk olyan programot (akár kereskedési platformunkon belül), amely az általunk megadott szempontok szerint átfésüli a több ezer amerikai és a főbb tőzsdéken forgó további több ezer részvényt. Megadhatjuk azt is, hogy mennyire legyen likvid a papír, azaz minimálisan mekkora napi forgalmat vagy kötésszámot várunk tőle, így elkerülhetjük a likviditás hiányából adódó óriási kockázatot.

Technikai elemzés

Ugyancsak fontos eszköz, legalábbis azoknak, akik a technikai elemzés lehetőségével is élni kívánnak, egy olyan program, amely a részvények minél szélesebb körében rajzolja meg a grafikont minél több technikai adat megadásával, jóllehet a legtöbben csak a néhány legfontosabbat nézik, mint a mozgóátlagok, vagy a támaszok és ellenállások, esetleg fontosabb jellegzetes alakzatok.

Kereskedési módszer ellenőrzése

A következő, ami lényeges, egy ellenőrző szoftver, ami egy adott kereskedési stratégiát visszamenőleges végigvezet egy-egy részvényen, így kiderül, hogy az adott stratégia a múltban mennyire volt működőképes. A kezdőknek javasolt a kereskedési szimulátor: ebben az esetben nem tényleges pénzzel próbálhatja ki magát a befektető, és megnézheti, mit ér el, mielőtt tényleges pénzzel kezdené meg a dolgot.

A jutalék kérdése

Említettük már, hogy sok cég van, amelyik már nem kér jutalékot a kereskedésnél, a jövedelmüket a vételi és eladási ajánlatok teljesítésekor a lehetséges, sokszor egészen kis áreltérések kihasználásával keresik meg, ami nagy forgalom mellett egészen elenyésző, a befektető által szinte észre sem vehető mértéknél is szép összeget generál nekik. Ez különösen akkor lényeges, ha valaki gyakran kereskedik, akár napon belül is, és így nagyobb összeget takarít meg. Ha valaki hetekre, hónapokra, netán évekre nyit pozíciót, nincs jelentősége az ügyletenként felszámított rendszerint fix összegnek.

A hagyományos brókercégek, köztük a hazaiak is még ezrelékben, esetleg nem is kevés ezrelékben számolnak jutalékot, tekintettel arra, hogy jóval kisebb a forgalmuk, mint az online brókereknek. Ez igencsak megdrágítja a kereskedést, de ha valaki nem gyakran köt, hosszabb távra tervez, ennek ugyancsak nincs túl nagy jelentősége. Aki viszont 

közülük is kiemelkedik a Robinhood, amelyik az első ilyen volt.

Miről beszél a piac?

Végül igen lényeges kérdés még, hogy honnan tájékozódjunk, honnan vegyünk ötleteket. A tőzsdetermek idejében sokszor előfordult, hogy a brókerek, majd a látogatótermi közönség felkapott egy részvényt, mindenki arról beszélt, majd ismerőseinek is azt emlegette, így, ahogy André Kostolany, aaz egykori magyar származású tőzsdei guru mondta, még a taxisofőrök is az adott részvényről beszéltek. Ma ez ugyanígy van, de az internet és a különféle kereskedési chatszobák révén az információ egy pillanat alatt eljut akár több százmillió befektetőhöz is, így sokkal gyorsabban zajlanak az események. 

Anticiklikus cselekvés, információk

Egy tapasztalt kereskedő tudja, hogy ha egy ötlet felmerül, az azt elindítókkal szinte egy időben, korán kell lépni, amikor a tömegek vetődnek, már rendszerint késő, sőt, sokszor már ellentétesen célszerű cselekedni. Emellett célszerű, ha a fundamentális híreket is követni tudjuk egy megfelelő csatornán (negyedéves eredmények, akvizíciók stb), hisz ezek döntően befolyásolhatják a részvény mozgását, és ha nem tudunk róluk, könnyen félreértünk egy-egy piaci folyamatot.