Bezzeg a japánok! Egész Európa irigykedhet az inflációjukra
A szokatlanul magas infláció a fejlett világ nagy részében jelen van, miközben ettől már elszokott ez az országcsoport. Japánban azonban meglepően alacsony maradt a szám: augusztusban 3 százalék, igaz, hogy mínusz 1,2 százalékról emelkedett, vagyis a szigetországban a defláció szinte alapforgatókönyv, és ez nem véletlen.
Japánban a fogyasztói kosár eltér az európaitól és az észak-amerikaitól, ha nem is drámai mértékben. Az élelmiszerek súlya például 25 százalék fölötti, miközben az USA esetében ez a szegmens 15 százalék alatt van a kosárban, az EU adata 22 százalék körüli.
Az energia súlya mindössze 7 százalék,
míg ez Európában lényegesen magasabb: 11 százalék. A lakhatásra fordított költségekben pedig óriási eltérések vannak: az USA-ban ez a kosár közel harmadát teszi ki, Japánban 21,5 százalékot, míg Európában mindössze 6 százalékot.
Nem mintha Európában olcsó lenne a lakhatás, azonban egyrészt nagyobb a saját otthonnal rendelkezők aránya, másrészt az ingatlanárak változását és így a saját lakás megszerzésének költségét kevésbé tükrözi az adat. Ez pedig azért lényeges a mostani esetben, mert Japánban az ingatlanszektor lényegében az ingatlanlufi 1990-es kipukkadása óta gyengélkedik, vagyis az ingatlanárak és a lakásbérleti díjak inkább csökkennek, mint hogy emelkednének. Ezt a hatást erősíti, hogy a szigetországban a népesség már erősen fogy, a bevándorlás minimális, és befektetési szinten sem lett felkapott az ingatlan a harminc évvel ezelőtti összeomlás óta.
Így ez a szegmens lefelé húzza az inflációt, ugyanakkor az energia viszonylag kisebb súlya közrejátszik abban, hogy ennek drágulása kevésbé hat a teljes áremelkedésre, mint Európában. Persze ha az egyik fő energiahordozó, mint nálunk a gáz, hirtelen a tízszeresére drágulna, az ott is felbolydítana mindent, de egyrészt jóval kisebb a gáz aránya az energiamixben, mint Európában, másrészt a szigetországba kizárólag cseppfolyósított formában tudnak importálni, ami viszonylag új dolog (ezért is nem függenek tőle annyira), azt viszont hosszú távú szerződések alapján vásárolják, mégpedig részben az olajárhoz kötve, így
az idei európai gázárrobbanás alig érződött Japánban.
A benzinár inflációs hatását tompítja, hogy január óta az állam támogatja a fogyasztói árat (amelynek egyébként magas az adótartalma, akár csak Európában), ennek mértéke most literenként 37 jen (nagyjából 100 forint). Végül, ami talán a legfontosabb tényező: a japán fogyasztó árérzékeny, ha lát egy jelentősebb áremelést, kifordul az üzletből, ezért a kereskedők rendkívül óvatosan, visszafogottan emelnek árat, épp csak annyira, hogy a működéshez szükséges minimális nyereségszint megmaradjon. A japán vásárlók tudatosságában fontos tényező, hogy nem volt közvetlenül a fogyasztókat célzó pénzeső a járvány időszakában, és a jövedelmek sem nőttek sokat az elmúlt évtizedekben.
Mindezen okok miatt most sem száll el az infláció, sőt, a jegybank arra számít, hogy rövidesen ismét a 2 százalékos célérték alá süllyed, ezért nem is kezdtek monetáris szigorításba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.