Nyomot hagyott a Magyarországról behurcolt szalmonellafertőzés a világ legnagyobb minőségi kakaó- és csokoládégyártójának teljesítményén. A svájci Barry Callebaut termelése a novemberrel zárult pénzügyi negyedévben 5,1 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbi szintről, azaz 610 ezer tonnáról 570 ezer tonnára. A csökkenésért a Barry Callebaut legnagyobb, a belgiumi Wiezében lévő feldolgozójában történt kényszerleállás okolható.
Mint arról beszámoltunk, júliusban szalmonellával fertőzött szójalecitin-szállítmány érkezett Wiezébe a Vandamme komáromi gyárából, emiatt a fertőzött készleteket meg kellett semmisíteni. A magyar élelmiszer-biztonsági hatóság (Nébih) kiterjedt vizsgálata azonban megállapította, hogy a zárt rendszerben készülő komáromi élelmiszer-alapanyag nem tartalmazott szalmonellát, ellenben az egyik tételt Belgiumba szállító tartálykocsi belsejében kimutatták a baktérium jelenlétét.
Mivel a szállítmányozó vállalat többi tartálykocsijának vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vélelmezhetően
egyedi, elszigetelt esetről lehetett szól, a fertőzés az állományjavító élelmiszer-adalékként használt szójalecitin berakodásánál történhetett.
A többek között a Nestlé és a Unilever számára csokoládé-alapanyagot további felhasználásra szállító Barry Callebaut az ezzel járó kiadásait is érvényesítette az időközben megemelt továbbértékesítési áraiban – aminek közvetett hatásait a magyarországi csokoládétermékek árazásán is látjuk.
Igaz, ezen nincs mit csodálkozni, hiszen
a Barry Callebaut által felhasznált alapanyagok mindegyike drágult.
A kakaóbab 8,1 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál, tonnánként átlagosan 1994 fontba, azaz kilónként 897 forintba került, a drágulásban a két év bőség után beköszöntött gyengébb tavalyi szezon játszott szerepet. Az alacsony készletek és a magas energiaárak miatt a cukor 91,9 százalékkal drágult, magyarán kétszer annyiba került, mint a 2021. őszi bázisidőszakban.
A tejtermékek ára év/év alapon átlagosan 15,7 százalékkal emelkedett, igaz, itt a piac a tavaly áprilisi árcsúcs óta lassan felengedett, de ez a folyamat lassú lesz, mivel a termelési költségek növekedése és az ágazatra jellemző munkaerőhiány mindvégig jelen lesz – jegyzi meg közleményében a svájci vállalat.
A társaság negyedéves bevétele 3,8 százalékkal, 2,1 milliárd svájci frankra nőtt a tárgyidőszakban.
Hogy ennek mekkora hányada a nyereség, az majd az április 5-én publikálandó gyorsjelentésükből derül ki. Peter Boone vezérigazgató közleményében azt írta, hogy a wiezei csokoládégyár termelésének felfuttatása a vártnál több időt vett igénybe, s ez az éves terv teljesítésén várhatóan nyomot hagy.
Ennek megfelelően a Barry Callebaut középtávra szóló, azaz 2023–2026-os előrejelzésében 4–6 százalékosra mérsékelte termelési volumenének növekedési ütemét. Lassan, de beindul az év – jegyezte meg Boone, hozzátéve:
Azokon a piacokon, ahol a gourmet termékeink széles körben elérhetők voltak, továbbra is nyerésben vagyunk. Széles termékportfóliónkban és kiterjedt vásárlói bázisunkban bízva úgy látjuk, hogy a három évre szóló tervünket egy erős hajrával teljesíteni tudjuk.
Ez a terv pedig 5-7 százalékos volumenbővülést irányzott elő.
A minőségi csokoládégyártás másik svájci élharcosát, a Lindt & Sprünglit nem nyomasztották se termelési, se értékesítési nehézségek. Svájci frankban mért bevétele tavaly 8,4 százalékkal 4,96 milliárdra nőtt, csekély 10 millió frankkal elmaradva a Refinitiv elemzői konszenzusától.
A növekedés motorja a 16,6 százalékkal bővülő észak-amerikai piac volt, ezzel szemben a legfontosabb európai piacon az eladások 2,33 milliárd frankról 2,30 milliárdra mérséklődtek, bár ebben a kedvezőtlen árfolyamhatások is szerepet játszottak. A cég az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt kivonult az orosz piacról. A részletes gyorsjelentését március 7-én publikáló Lindtnél bíznak abban, hogy a 15 százalékos üzemi haszonkulcsukat tartani tudták 2022 egészében.
A prémiumkategóriás csokoládétermékeket gyártó Lindtet a recesszió szele hamarabb suhintja meg, és érzékenyebben érinti majd, mivel az általános tapasztalat szerint az első körben az ilyen termékekről mondanak le legkönnyebben a fogyasztók.
A svájciak azonban töretlenül bíznak abban, hogy az áremeléseikkel is megtámogatott inflációs sokkhatás sokkal kisebb lesz,
s ebben reménykedve megerősítették az idei évre vonatkozó 6–8 százalékos forgalomnövekedési előrejelzésüket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.