Nem lesz keserű utóíze a sörgyártók papírjainak – ha mértékkel nyúlunk hozzájuk
1990-ben Magyarországon még majdnem annyi sör fogyott fejenként, mint manapság Németországban. Amennyi azonban a sör hazájában elfogy, amögött az egész világ elbújhat. Csehországban ugyanis évente és fejenként majdnem 200 liter sör folyik le az emberek torkán.
A rendszerváltás óta itthon közel 30 százalékkal csökkent a sörfogyasztás, és ebben – hasonlóan a globális trendekhez – többek között a Covidnak is van némi szerepe. Milyen kihívásokkal kell még megküzdenie ennek a szektornak? Először is,
komoly kihívás a környezetvédelem és a tiszta víz, amelyhez egyre nehezebben lehet hozzájutni. Technológiai kihívás, hogy míg egy liter sör előállításához korábban 3,6 liter vizet lehetett felhasználni, addig manapság már kevesebb, mint 2 liter elegendő kell legyen a gyártáshoz.
A fenntarthatóság a csomagolás terén is feladja a leckét: a gyártók olyan anyagokat keresnek, amelyek könnyen újrahasznosíthatók és rövid úton visszailleszthetők a körforgásos gazdaságba.
Az egészségtudatosság is fontos szempont lett: az alkoholmentes sör részesedése már 8 százalék körüli, és ezen a téren még csak a következő években várható az igazi áttörés a harmonikus ízvilágot biztosító technológiáknak köszönhetően. A másik erőteljes trend ezen a téren a gluténmentes sörök terjedése, például a spanyol kisüzemi söröket kedvelő fogyasztók 52 százaléka már ezeket az új slágertermékeket keresi.
Egyre több fogyasztó keresi a kézműves, egyedi söröket, és a kis sörfőzdék nem szoktak nagy konszern részei lenni.
Ennek ellenére látható a globalizáció: a hét vezető sörgyártó a piac több mint kétharmadát uralja. Közöttük a globális szinten vezetőnek számító Anheuser-Busch InBev – amelynek árfolyama az elmúlt negyedévben mintegy 18 százalékkal emelkedett – egyedül közel 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Közel 400 márka szerepel a portfóliójában (például a Budweiser, a Corona, a Stella Artois, a Beck’s, a Leffe, a Hoegaarden vagy a Bud Light). Azonban a második legnagyobb szereplő, a Heineken is 12,3 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik, míg a Carlsberg majdnem 6 százalékot képvisel – mindkettő papírjának árfolyama mintegy 10 százalékkal ment feljebb az elmúlt negyedévben.
A német részvénypiacon több sörfőzde is jelen van, ám ezek kisebb kapitalizációval rendelkező vállalatok, és emiatt inkább a stuttgarti vagy a müncheni börzét választják.
Érdemes-e tehát sörrészvényekbe befektetni? Tény, hogy messze vagyunk a Covid előtti árfolyamoktól (ahogyan a sörfogyasztás is csökkent), azonban véleményem szerint mind az árfolyamok, mind a fogyasztás vissza fog térni a pandémia előtti szintekre.
Az elemzők optimisták. Nekünk pedig, mint mindig, el kell döntenünk, hogy egyedi részvényekre tegyük-e a voksunkat, vagy szimpátia alapján állítunk össze egy kisebb portfóliót, esetleg egy szélesebb diverzifikációjú ETF-ben gondolkozunk. Amíg ezen gondolkodunk, addig is egészségünkre!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.