Titkolta kínai jelenlétét a vezető kriptotőzsde, a Binance, noha a vállalat vezetői többször is arról nyilatkoztak, hogy kivonultak az országból, miután az ország alig pár hónappal a Binance 2017-es alapítását követően szigorított a kriptoeszközök szabályozásán – derül ki a vállalat belső dokumentumaiból.
Peking iparágat övező rosszallása ellenére a Binance legalább 2019 végéig irodát is tartott fent az országban, és Changpeng Zhao (CZ) valamint más vezetők többször is kérték a dolgozókat, hogy tartsák titokban a cég kínai jelenlétét.
Egy, a Financial Times birtokába került vállalati üzenetben 2017 novemberében CZ például arról írt, hogy ezentúl nem közlik az irodák címét, valamint hozzátette, hogy a kínai alkalmazottak letagadhatják a kínai irodák tényét. A Binance azóta is igyekszik titokban tartani, hogy melyik országban találhatók alkalmazottai vagy irodái – leszámítva természetesen a nominálisan független, kifejezetten amerikai Binance.US esetét, mely azonban többek között a cég slágertermékeit sem teszi elérhetővé a felhasználók számára.
A kriptoderivatívák nyújtotta lehetőséget az FTX bukása és a Binance problémái tükrében igyekszik kihasználni a Winklevoss testvérpár is, akik az Egyesült Államokon kívül hoznának létre felületet ezek kereskedelmére, fordított irányból bejárva az előbb nemzetközi, majd amerikai tőzsdét létrehozó versenytársaik útját a The Information írása szerint.
Azonban a Binance globális oldalára nem nehéz utat találniuk az amerikai felhasználóknak – ami miatt hétfőn az Amerikai Határidős- és Árutőzsde-felügyelet (CFTC) eljárást indított a kriptotőzsdével és annak vezetőivel szemben.
A CFTC keresete szerint a Binance szándékosan titkolja, hogy hol van a cég központja, és az a közlés, amely szerint a központ ott van, ahol CZ, csupán a szabályozás alóli kibújás célját szolgálja.
A Financial Times birtokába került dokumentumok között olyan is található, amelyben 2019 végén a Binance alkalmazottai egy sajtóértesülést vitatnak meg, mely szerint a cég Pekingben nyitott irodát. Az üzenetek közül az egyik arra emlékezteti a dolgozókat, hogy nyilvánosan csak Máltában, Szingapúrban és Ugandában vannak irodáik.
A lap értesüléseit kommentálva a Binance szerencsétlennek nevezte, hogy névtelen forrásokra, kriptoszempontból ősrégi történetekre hivatkozva, drámaian félreértelmezik a történteket, így az információk nem festenek valós képet a Binance működéséről.
A nyilvánosság előtt CZ többször is tagadta, hogy a Binance kínai cég lenne, egy tavalyi blogposztban például arról írt, hogy az országban csupán néhány ügyfélszolgálati munkatárs maradt 2018 végére. Noha a Binance-vezér Kínában született, kanadai állampolgársága is van, miután szüleivel még gyerekként Kanadába költözött.
A Binance szerint az eredeti alapítócsapat Sanghajban hozta létre a vállalatot, ám a cég megszervezése után két hónappal, még a cég formális megalapítása előtt elhagyta Kínát, ahol sosem hoztak létre vállalatot vagy regisztrálták tevékenységüket a hatóságoknál.
A világ legnagyobb kriptotőzsdéjének nemcsak a CFTC-vel gyűlik meg a baja az Egyesült Államokban, de az Amerikába irányuló külföldi befektetéseket vizsgáló bizottság is kérdéseket vetett fel a Binance.US azon tervével kapcsolatban, amely szerint megvásárolnák a csődbe ment kriptohitelezőt, a Voyager Digitalt.
A bizottság egy tagja pont a Binance kínai kötődését vetette fel a tranzakcióval kapcsolatos vizsgálat során.
A kriptotőzsde szerint amerikai leánya csupán a technológiát licenceli az anyavállalattól, egyébként működése független. Azonban a két cég közötti kapcsolat létezik, például az amerikai leányvállalat tulajdonosa is CZ. Szerdán a közösségi médiában több jelentés is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a Binance.US banki tranzakciói nem működnek. A cég szerint ez csak a felhasználók kis részét érintette.
A kriptotőzsde szerint azonban a kínai kormány, hasonlóan az összes többi kormányhoz, nem fér hozzá a Binance adataihoz, leszámítva a hatósági kéréseket. A CFTC hétfői keresete szerint egyébként ezekről a hatósági megkeresésekről a Binance értesítette a VIP-ügyfeleit.
A vállalat belső dokumentumai szerint Kína a kriptoszabályozás szigorítását követően is fontos maradt a Binance számára. 2018-ban a vállalat közölte dolgozóival, hogy egy sanghaji bank segítségével juthatnak a bérükhöz, egy évvel később pedig a kínai dolgozókat arra kérte, hogy vegyenek részt egy belföldi, adózással kapcsolatos gyűlésen.
Az iratok arra is utalnak, hogy a Binance a kínai hatóságok előtt is igyekezett rejtve maradni, így
2018-ban egy vezető azt közölte a sanghaji dolgozókkal, hogy ne viseljenek az irodák közelében a vállalat logójával díszített ruhákat vagy kiegészítőket, sőt, ez szigorúan tilos.
A sanghaji irodát képzésekre és különböző eseményekre is használták, és még 2019-ben – két évvel a hivatalos távozás után – is kerestek oda adatelemzőt és elszámolási specialistát.
Hasonlóan az amerikai kereskedők hozzáférését biztosító megoldáshoz, a kínai dolgozókat is arra kérték, hogy VPN segítségével rejtsék el valódi helyüket.
Noha azt a Financial Times nem tudta megállapítani, hogy a dokumentumokban csaknem 2020-ig emlegetett irodákat továbbra is használja-e a Binance, ám egy volt dolgozó szerint a cég fejlesztői továbbra is Kínában vannak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.