Mozgalmas első negyedéven van túl a világpiac, a részvénypiacok versenyéből pedig egyértelműen Európa került ki győztesen annak ellenére, hogy az év első hónapjában Kína behozhatatlannak tűnő előnyre tett szert.
A kínai részvénypiac az év elejét hatalmas lendületben nyitotta, amelynek a kezdete a november eleji kormányzati intézkedések hatásaira vezethető vissza. A zéró-Covid-protokoll elhagyása és a gazdaság újraindítása visszacsábította a nemzetközi befektetőket a távol-keleti piacra, és hatalmas lökést adott a járványhelyzet által erősen sújtott ország piacának.
Az egyes térségek részvénypiacainak 85 százalékát lefedő MSCI-indexek alakulásán mindez meg is látszik.
A kínai index az év elején valósággal állva hagyta az európai és az amerikai részvénypiacokat, január végére 17 százalékos éves pluszt ért el, miközben az európai társa 9, míg az amerikai 6 százalékra volt képes.
A hónap végére azonban Kínában a félelem vált dominánssá: az év elején a jelenleginél sokkal élesebb amerikai kamatemelési ütemet valószínűsítette a piac, ami a kínai befektetéseknek kifejezetten rossz hátszelet generált. A kamatemelésen túl olyan hírek is napvilágot láttak, miszerint Amerika megtiltja cégeinek a kínai techvállalatokba való befektetést, ahogy a holdújév alatt mért gazdasági mutatók sem vetettek jó fényt a kínai piac jövőjére, az Amerika felett megjelenő kínai kémlufi geopolitikai vonzatairól nem is beszélve, ennek pedig meg is lett az eredménye:
februárban a teljes éves nyereségét elvesztette a kínai piac, sőt, márciusra éves szinten negatívba is csúszott.
A tavasz első hónapját azonban tetemes éves veszteségei ellenére is megnyerte a kínai piac, az amerikai, majd az európai tőzsdékre is átterjedő bankpánik ugyanis jórészt elkerülte az országot, így Kína magasabban zárta a hónapot, mint ahol elkezdte.
Az egyes tőzsdeindexek teljesítményét tekintve egy kicsit árnyaltabb kép mutatkozik a kínai piac negyedévéről. Az MSCI Kína index ugyanis tartalmaz részvényeket a sencseni, a sanghaji és a hongkongi tőzsdéről, amelyek cégeinek teljesítménye együttesen alakítja az MSCI-mutató értékét.
A sencseni részvénypiacot a kínai technológiai szektor központjaként tartják számon, a legnagyobb szereplői közt megtaláljuk a Magyarországon is terjeszkedni kívánó akkumulátoripari óriást, a CATL-t és a világ vezető elektromosautó-gyártóját, a BYD-t. A Shenzen Component index járt 10 százalékos pluszban is az idén, egy nyolc százalékpontos visszaesést követő feltámadás nyomán jelenleg 7 százalék feletti éves növekedést tudhat maga mögött.
A sanghaji parketten a nagy múltú vállalatok kapnak helyet: ipari és agrárágazati nagybankok, energiacégek és a legnagyobb kínai tartós fogyasztási cikk gyártó vállalat, a Kweichow Moutai részvényei is itt forognak, ezek kurzusa a techcégekhez hasonló drasztikus visszaesés nélkül erősödött 2023-ban.
A legnagyobb nemzetközi befektetői figyelem azonban általában a hongkongi tőzsdét és annak indexét, a Hang Senget övezi, amely mutató az idén drasztikus, 18 százalékos kilengésen van túl.
Itt kereskednek ugyanis a világpiaci szempontból is jelentős kínai és hongkongi vállalatok papírjaival: itt forognak az Alibaba, a Tencent és a biztosítási óriás, az AIA részvényei.
A január végétől március végéig tartó részvénypiaci vesszőfutást pedig, ahogy ez a Hang Seng index alakulásán is meglátszik, a legnagyobbak szenvedték meg a leginkább: az Alibaba papírjai az év elején közel 35 százalékos, míg a Tencent részvényei szintén 30 százalék feletti erősödést könyveltek el, a CATL kurzusa 20 százalék körüli pluszban is járt, mielőtt minden idei növekedésüket két hónap alatt lennulázva földbe nem állt a részvényeik értéke.
Az április azonban ismét az erősödés felé indította el a kínai piacokat: a növekvő ipari teljesítmény, az emelkedő olajár és a gyengülő dollár jó hangulatot garantál az ázsiai piacok számára, a második negyedévnek így biztató rajttal kezd neki a kínai részvénypiac – főleg, hogy az amerikai gazdaság felett gyülekeznek a recessziós félelmek, így a Fed május elején esedékes döntésétől függően jelentős nemzetközi tőkekivonás is megindulhat a tengerentúli börzékről, aminek Kína lehetne az egyik legnagyobb nyertese.
Az Alibabára pedig minden jel szerint kiemelt befektetői figyelem irányulhat a következő időszakban.
Az online kereskedelmi óriás vezetése ugyanis március végén bejelentette, hogy feldarabolja a vállalatot hat különböző cégre, amelyek külön léphetnek tőzsdére, vonhatnak be tőkét és dönthetnek saját működésükről – ezzel eleget téve a jó ideje a nyakukra járó kínai hatósági elvárásoknak, ahogy a befektetői bizalmat is az egekbe emelték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.