Így kerülhetik el a befektetők az új adónemet
Az elmúlt egy hónapban sokat lehetett hallani egy új adónemről, ami a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei után fizetendő. Július 1-je után minden kamatjövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terhel, az állampapírokból és az ingatlanalapokból származó kamatjövedelmeket kivéve.
Ám több lehetőség is kínálkozik azok számára, akik szeretnének mentesülni a 13 százalékos adó megfizetése alól. Az elmúlt hetekben – főleg a szochorendelet bevezetése óta – tovább fokozódott az érdeklődés a tartós befektetési számlák (tbsz) iránt, ami nem ok nélküli, ugyanis az ezeken elhelyezett befektetések mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól.
Szeretnék megosztani néhány gondolatot a tartós befektetési számláról. A jelenlegi rendkívül magas rövid állampapírpiaci kamatok miatt sokan elvetik a hosszabb futamidejű befektetések gondolatát, figyelmen kívül hagyva azt a szempontot, hogy a gazdaságélénkítési törekvések miatt előbb-utóbb várható jegybanki alapkamat-csökkentéssel párhuzamosan a rövid távon vonzó befektetések ideje lejár, és akkor ismét a reálhozam termelése lesz a cél.
Ezért érdemes lehet visszatérni a hosszabb távú stratégiákhoz.
A befektetések nyereségessé válásának aránya 3-5 éven túl lesz elfogadható. Mindamellett, hogy például a befektetési alapok többségének ajánlott befektetési ideje is 3-5 év. Tehát nem vethetjük el a hosszú távú stratégiákat, amiket jól támogat a tbsz.
De mégis, hogyan lehet egy 5 éves konstrukcióval likvidebb stratégiát felépíteni?
A megoldás 5 éven túl valósul meg, ha az első 5 év mindegyikében nyitunk tbsz-t. Az 5. év végétől ugyanis minden évben kivételi lehetőség adódik az 5 évvel korábban nyitott tbsz-en elhelyezett megtakarításokból. Így ez egy lánctalpszerűen legördülő, évente likviditást biztosító stratégia, amellyel tetszőleges mértékű forráshoz juthat a befektető a tbsz meghosszabbításakor. Tehát akár az 5 év alatt megtermelt hozam „lefölözésére”, vagy szükség szerint nagyobb összeg kivételére is lehetősége nyílik.
Így lesz 5 év után éves likviditásúvá a forrásadó megtartása mellett az 5 éves tbsz.
Ez a stratégia természetesen felépíthető már jelenleg rendelkezésre álló megtakarítás öt részre osztásával vagy az évente realizálódó megtakarítások elhelyezésével is. A meglévő megtakarítások öt részre osztásánál fontos szempont, hogy a fennmaradó, tbsz-en kívül lévő négyötöd, háromötöd, kétötöd, egyötöd részt milyen adókímélő eszközökbe fektessük. Erre jó megoldás az első 1-2 évben a jelenlegi állampapírpiaci lehetőségek kihasználása (dkj, államkötvény). Viszont várhatóan a 3-4. évre már nem ezek az instrumentumok nyújtanak megfelelő hozampotenciált. Ezért más „szochomentes” eszközökben (például ETF, certifikát, részvény, deviza) is érdemes lehet gondolkodni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.