Összes még meglévő olaj- és gázipari részvényét kiárusítja portfóliójából az anglikán egyház, mert a vállalatok nem igazodnak a párizsi klímaegyezményben kitűzött célhoz, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot – közölte a brit egyház.  

Daily Life in Canterbury, Kent
View of the 12-century choir  of the Canterbury Cathedral, Canterbury, on July 15, 2017. Canterbury Cathedral in Canterbury, Kent, is one of the oldest and most famous Christian structures in England. It forms part of a World Heritage Site. It is the cathedral of the Archbishop of Canterbury, currently Justin Welby, leader of the Church of England and symbolic leader of the worldwide Anglican Communion. (Photo by Alberto Pezzali/NurPhoto) (Photo by Alberto Pezzali / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: ALBERTO PEZZALI / AFP

Az Egyesült Királyság mindenkori uralkodója által vezetett egyházi szervezet ennek megfelelően megszabadul a BP, a Shell, az ExxonMobil, a TotalEnergies, az Eni, az Equinor, az Ecopetrol, az Occidental Petroleum, a Pemex, a Repsol és a Sasol cégek részvényeitől.

A döntést az Oilprice hírportál szerint a Transition Pathway Initiative Global Climate Transition Centre (TPI Centre) nevű, a klímaegyezmény betartásán őrködő független szervezet megállapítására alapozták.

Korábban 2021-ben a mintegy 13,2 milliárd dolláros alapítványi vagyont kezelő anglikán egyház, már kidobott a befektetési portfóliójából hasonló okokból 20 olaj- és gázipari nagyvállalatot .

A bejelentett energiaipari cégeken kívül 2023 végéig kizárnak „minden más, elsősorban kőolaj vagy földgáz feltárásával, kitermelésével és finomításával foglalkozó vállalatot is, hacsak nem igazodnak bizonyítottan a 1,5 Celsius-fokos kritériumhoz” – hangsúlyozták.

A 2021-es és a ma bejelentett kizárásokkal az egyház az összes olaj- és gázipari nagyvállalatot kizárja. Az összes olaj- és gázfeltáró, -kitermelő és -finomító vállalat szélesebb körű kizárására 2023 végén kerülhet sor – derül ki továbbá az anglikán egyház közleményéből.

Egy kijózanító pofonnal ér fel, hogy az energiaipari nagyvállalatok mennyire nem hallgatnak az általuk kiszolgált társadalmak és piacok hangjára, és nem hajlandók kellő gyorsasággal haladni az átállással

– mondta Alan Smith, az egyházi első biztosa.

„Ha a jövőben bármelyik energiavállalat összhangba kerülne a kritériumokkal, újra átgondolnánk az álláspontunkat. Sőt, reméljük is, hogy ez bekövetkezhet”.

Az egyház az alapítványi alapból egyébként eddig is kevesebb mint 1 százalékot fektetett be olaj- és gázipari cégekbe, míg a 4,1 milliárd dolláros nyugdíjalapja a Financial Times becslése szerint mintegy 8,9 millió dollárt fektetett olaj- és gázipari cégekbe.

Az egyház azt követően döntött a Big Oil kizárásáról, hogy az intézményi befektetők csalódtak a Shell és a BP legutóbbi stratégiaváltása miatt. 

A két nagy európai olajcég ugyanis – amerikai riválisait követve – kibocsátáscsökkentési céljai fenntartása mellett megduplázta olaj- és gázkitermelésre vonatkozó mennyiségi célkitűzéseit.

Előzetesen Laura Hillis, az anglikán egyház nyugdíjalapjának éghajlatért és környezetvédelemért felelős igazgatója a múlt héten már jelezte a Bloombergnek, hogy az alap igazgatósága felülvizsgálja a Shell-részesedés megtartásának kérdését.