Az éves hazai inflációs ráta még messze van az egy számjegyű tartománytól, a hazai állampapír hozamok viszont már megérkeztek oda, már csak egy két rövidebb papírral lehet még éppen 10 százalék feletti éves hozamot realizálni. A csökkenő kamatokkal együtt apadó költség jó hír az államkasszának, az infláció ellen védekezni próbáló befektetőknek kevésbé. Az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapra a következők: 10,08 százalék, 9,99 százalék, valamint 10,55 százalék (a kincstár napi árfolyamjegyzése alapján, aki ma dkj-t vásárol, ezeknél alacsonyabb, 9,79–10,25 százalékos évesített hozammal kalkulálhat).
A legrövidebb (3 hónapos) diszkontkincstárjegy tartásával az év elejétől április közepéig 14-15 százalék hozamot lehetett elérni, azóta viszont látványosan csökkennek a rövid oldali hozamok is.
A hozamcsökkenést kiváltó drasztikus keresletnövekedés oka az, hogy a kormányzati intézkedések szerint július 1-jétől az értékpapír- és ingatlanalapok likvid eszközeik 20 százalékát diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák.
Nagy Márton: az állampapírok felé tereli a kormány a megtakarításokatAz állampapír iránti keresletet erősítené a kormány a legújabb intézkedéseivel – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen. Október 1. és december 31. között a bankoknak az ügyfeleik részére tájékoztató levelet kell küldeniük a lakossági állampapírokon elérhető hozamokról. |
A gyors hozamcsökkenés már most dilemma elé állítja a befektetőket, a lakosságiakat is, ez pedig az újrabefektetés kockázata: mivel a dkj-kban lévő pénz 3, 6 vagy 12 hónap múlva visszavándorol a befektetőhöz, annak új helyet kell keresni, csak már jóval alacsonyabb hozam mellett. Kérdés mit választanak a befektetők, akiknél az ÁKK monitoring jelentése szerint május végén 2240 milliárd forint értékű dkj pihent (ebben benne vannak a magánbefektetők és a befektetési alapok is) ez az év végi állománynál 25 százalékkal magasabb.
Az MNB statisztikája külön feltünteti a háztartások állományát, de egy kalap alá vesz minden, egy évnél nem hosszabb lejáratú állampapírt. A jegybanki adatok alapján a magánbefektetőknél 1981 milliárd forint piaci értékű rövid kötvény pihent április végén, de ebben bele értendők a dkj-k mellett az egyéves Kincstári Takarékjegyek, valamint az Egyéves Magyar Állampapírok is.
A lakosság kezében lévő dkj állomány pedig már megközelítette április végén az 1200 milliárd forintot.
Aki a most aktuális dkj hozamokat kevesli, kénytelen hosszabb lejáratú állampapírok közt válogatni, persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes is a futamidő végéig megtartani ezeket a kötvényeket. Közvetlenül dkj-k helyett érdemesebb Bónusz Magyar Állampapírt venni, bár a most elérhető sorozat – 2026/O – kamata már csak július 21-ig évi 15,9 százalék. Az utána következő negyedévre be kell érni kevesebbel, hogy pontosan mennyivel az még a soron következő diszkontkincstárjegy aukciókon múlik, a kamatforduló előtti négy, 3 hónapos dkj hozamokat átlagolják és erre egy százalékpont kamatprémium adódik. Ha most lenne kamatforduló, akkor 13,18 százalékra változna a Bónusz papír éves kamata a következő 3 hónapra vonatkozóan. A Bónuszból 843 milliárd forintnyi van a lakosságnál, amelyen belül a jelenleg forgalmazott 2026/O-ból 201 milliárdnyi talált gazdára.
Halkabban csenget a pénzes postás azoknál is, akik a bankközi kamatlábat (BUBOR) követő állampapírban tartják a megtakarításaikat. A lakossági és intézményi körben is népszerű 2027/B kötvényről július 19-én dől el, mennyit fial a rákövetkező 3 hónapban: a jelenlegi 16,29 százalékos kamat helyébe az aznapi 3 havi BUBOR érték lép, ha ma lenne a kamatmegállapítás, akkor 15,17 százalékkal kamatozna tovább a befektetőknél lévő, egész magas, 1 101 milliárd forintnyi állomány.
Ha ilyen ütemben jönnek le a változó kamatozású kötvénykamatok, akkor még inkább a Prémium Magyar Állampapírok felé tolódhat a lakossági kereslet.
A most forgalmazott két PMÁP az idei év után 14,75 és 15,5 százalék kamatot fizet és egy évre rá sem lehet ok panaszra: a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalék közé lőtte be a 2023-as átlagos éves pénzromlás mértékét, ami alapján a 2024-es PMÁP kamatok 17,75 és 19,5 százalékon alakulhatnak.
A lakosság meg is teszi a tőle tehetőt, hogy ezt a magas kamatot zsebre vágja, a legfrissebb adatok szerint már 5813 milliárd forint értékben van PMÁP a háztartásoknál, amelyből a forgalmazás alatt lévő 2028/L-ből 52,5 milliárd, míg a 2031/I-ből 59 milliárd a kint lévő állomány, igaz ez a volumen alig egy hónap termése. Az év elejéhez képest a PMÁP portfólió már 1333 milliárd forinttal nőtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.