Újabb csapást mért egy kaliforniai bíróság a Johnson & Johnsonra (J&J), a legnagyobb amerikai gyógyszer- és egészségügyitermék-gyártónak 18,8 millió dolláros kártérítést kell kifizetnie a 24 éves Emory Hernandez Valadeznek, akinél a kialakult rákbetegség és a J&J híres-hírhedt babahintőporának rendszeres használata között ok-okozati összefüggést állapítottak meg.
Hernandez tavaly fordult az oaklandi törvényszékhez kártérítési keresetével, a hathetes tárgyalás most ért véget a számára kedvező, de valójában sokat így sem érő ítélettel. A legtöbb hintőporper a J&J ez ügyben illetékes leányvállalatánál folyó csődeljárási kérelem elbírálása alatt szünetel, Hernandezével viszont humanitárius szempontokat mérlegelve kivételt tettek, megadva neki a lehetőséget, hogy rövid hátralévő életében igazságot szolgáltassanak neki.
A fiatalembernél ugyanis mezoteliómát diagnosztizáltak, ami egy meglehetősen ritka, de kifejezetten agresszív daganat, a belső szerveket körülvevő szöveteket károsítja. Ahogy ebben az esetben is, többnyire a mellhártyán alakul ki, a kezelhető, de gyógyíthatatlan betegségek közé tartozik, és a kutatók egyértelműen az azbeszt szervezetben történt felhalmozódásával hozzák kapcsolatba.
Hernandez külön balszerencséje, hogy a kór sokáig tünetmentes, felismerése igen nehéz, így a hintőpor használatával nem is álltak le idejében. A szívizmainál lévő daganatok pedig végzetesek lehetnek. Olyannyira, hogy
az is kérdés, hogy Hernandez életében akár egyetlen centhez is hozzájuthat-e,
hiszen a J&J elleni hintőporperes követeléseket egy huszáros húzással a frissen alapított leányvállalatba vitték ki, belepakoltak 8,9 milliárd dollárt, amelyen majd osztozkodhat a csoportos perekben részt vevő, több mint 38 ezer beteg (és ügyvédeik), akik a Johnson & Johnson babahintőpora áldozatainak vallják magukat.
A károsultak követeléseit kezelni hivatott leánycéget, az LTL Managementet azonnal csődbe is vitték, nehogy a hintőporügyben újabb jelentkezők újabb kártérítési igényekkel léphessenek fel. A J&J így moshatja a kezeit, ezután mindenért az LTL felel.
Csakhogy a legális, bár meglehetősen visszatetsző módszert a károsultak kijátszásának iskolapéldájaként emlegető ügyvédek megtámadták a második csődvédelmi beadványt is, mondván, az anyavállalatnak bőségesen van pénze, fizessen az általa okozott károkért. Egy szövetségi fellebbviteli bíróság elutasította az első csődkérelmet, a másodfokon az eljárás folyamatban van, addig is
minden kifizetést felfüggesztettek, amely ezekkel a perekkel kapcsolatos.
A J&J és az LTL azzal érvelt, hogy a csődeljárás keretében rendezetten, tisztességesebben, hatékonyabban és méltányosabban lehet szétosztani a kártérítésként felkínált pénzt a felperesek között, mint ha ezt a bíróságokra bíznák, az utóbbiak ugyanis hasraütésszerűen döntenek, egyeseknek százmilliókat, másoknak pár ezer dollárt vagy semmit sem ítélve. A J&J-nek a perekkel kapcsolatos kiadásai már elérték a 4,5 milliárd dollárt, és a végét még nem is látni.
A J&J külön szerencséje, hogy az esküdtszék csak Hernandez orvosi számláinak, valamint az őt megillető fájdalomdíjnak a kifizetésére kötelezte, a vállalat ilyenkor szokásos megbüntetéséhez nem látott megfelelő jogalapot – szemben több korábbi, e témában született ítélettel.
A bíróság előtt egyébként Hernandez a múlt hónapban tett tanúvallomásában hangsúlyozta, hogy soha nem használták volna a J&J hintőporát, ha tudták volna, hogy azbesztet tartalmaz – írja a Reuters. Erről édesanyja, Anna Camacho sem tudott, ezért babakorától kilószám használták az ominózus terméket, amelyet egyébként már évekkel ezelőtt kivontak a forgalomból, ahogy a rákkeltő hatásról cikkezni kezdtek, s az első dollármilliárdos (!) ítéletek meg nem születtek.
Az összes ügyben egyetlen közösen elismert és cáfolhatatlan állítás van: az, hogy az azbeszt rákkeltő. Eleddig egyetlen hivatalos tudományos bizonyíték sem volt arra, hogy a J&J hintőporai valóban azbeszttel szennyezettek lettek volna, rendszeres használatuk petefészekrákot vagy mezoteliómát okozna, s hiába hivatkoznak erre a vállalat ügyvédei, az amerikai bíróságokon ezt nem veszik figyelembe. Erre hivatkozva Erik Haas, a J&J peres ügyekért felelős alelnöke közleményében máris jelezte fellebbezési szándékukat.
A J&J ügye a Monsantóéhoz hasonló, amelynek a Roundup nevű, igen elterjedt és hatékony rovarirtó szerében lévő glifozát hatóanyagra sütötték rá a rákkeltő bélyeget, tudományos megalapozottság nélkül. A Monsantót ezzel a teherrel együtt 2018-ban 63 milliárd dollárért felvásárló német Bayer vegyipari konszern 10,9 milliárd dollárt ajánlott fel a 4200 peres ügyben érintett, százezer károsult számára,
hangsúlyozva, hogy se a Monsantónak, se neki nincs felelőssége ebben az ügyben. Mégis fizet.
Ahogy az amerikai államnak is, egy júniusi alku nyomán 6,9 milliárd dollárt, amellyel a Roundup okozta természeti károkat tennék meg nem történtté.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.