Méretes lyukat ütött a legnagyobb bányászcég profitján az infláció

Hároméves mélypontra zuhanó nyereségről számolt be a világ legnagyobb bányavállalata, az ausztrál BHP, amely a hagyományosan bőkezű részvényesi juttatásokat is kénytelen visszafogni a megugró költségek miatt romló eredmény tükrében. A kínai gazdasági fellendüléshez kapcsolódó keresletbővülés ad némi okot az optimizmusra, a 2024-es üzleti év azonban így is hozhat további kihívásokat a vezetőség szerint.

A nyersanyagipari óriás forgalma 17 százalékkal 53,8 milliárd dollárra apadt a június végén zárult 2023-as üzleti évben, döntően a vasérc, a kohászati szén és a réz világpiaci árának csökkenése következtében.

A melbourne-i székhelyű társaság hiába hozott felszínre több nyersanyagot, a nyomott árupiaci árak és az infláció mellett növekvő energia, személyi és kutatási költségek jelentősen megterhelték az eredményt, az EBITDA-soron így 31 százalékkal visszaeső, 28 milliárdos tételt számolt el.

A hagyományosan a világ legbőkezűbb osztalékfizető cégei között számon tartott társaság a részvényesi juttatásokat is kénytelen megkurtítani, a tavalyi, részvényenként 1,75 dolláros osztalék kevesebb mint felét, 80 centet utal majd a befektetőknek szeptember végén. A vezetőség osztalékjavaslata 59 százalékos kifizetési arányt jelent, ami ugyancsak elmarad a 65 százalékos piaci várakozásól.

Mike Henry vezérigazgató bizakodóan nyilatkozott a kínai nyersanyagkeresletet illetően, a lakásépítéseket leszámítva több acéligényes ágazat, köztük az infrastruktúra és az autóipar továbbra is erős igényeket támaszt. A BHP ezzel együtt szorosan figyelemmel kíséri, hogy Peking lakásépítések támogatására tett szakpolitikai lépéseinek milyen hatásai lehetnek a nyersanyagpiacra.

A világ második legnagyobb gazdaságának fellendülése a súlyosbodó ingatlanpiaci visszaesés, a gyenge fogyasztói kiadások és a hitelezés visszaesése miatt veszített lendületéből, ami további állami ösztönzők bevezetésére sarkallja a politikai vezetést. A BHP az eddigi 5,75-6,25 százalék helyett már csupán 5-5,5 százalékos kínai GDP-bővülést vár, az ázsiai ország acéltermelése viszont az egymást követő ötödik évben is meghaladhatja majd az egymilliárd tonnát, megtámogatva ezzel a globális nyersanyagkeresletet. A nyugati alapanyagigényeket ezzel szemben ronthatják a kamatemelések lassan tovagyűrűző gazdasági hatásai.

A vezetőség azzal számol, hogy az inflációs nyomás a 2024-es üzleti évben is hatással lesz az üzletmenetre, a bányászati költségek a pandémia előtti szint fölé emelkedhetnek és a kiadások is magasabbak lehetnek az ideinél.

A most lezárt évben 7,1 milliárd dollárt fordított tőkeberuházásokra és kutatásokra a társaság, ezek a költségek a következő két év során 10 milliárd dollárra rúghatnak majd. Igaz, az infláció a nyersanyagárakat, köztük a réz és a vasérc árát is megemelheti a jövőben.

A vállalat részvényei 0,7 százalékos eséssel zárták a keddi kereskedést az ausztrál tőzsdén.