Nem a pénz hiányzik az amerikai csipgyártáshoz, hanem a szaktudás
Váratlan akadályba ütközött Biden elnök ambíciózus programja, hogy Amerika saját kezébe vegye a csipgyártást. Áll a bál Arizonában, ahol a Taiwan Semiconductor Manufacturing 40 milliárd dollárt fektet be két phoenixi csipgyártó üzembe, s a Csiptörvény (Chips Act) értelmében 15 milliárd dollárnyi adójóváírást és támogatást kap a Biden-adminisztrációtól. Ám a beruházás késik, mert a TSMC szerint nem áll rendelkezésre a speciális szakképzettséggel rendelkező munkaerő. A 14 szakszervezetet képviselő Arizonai Építőipari Kereskedelmi Tanács pedig blokkolja a tajvani vendégmunkások bevonását. A csipgyárak építkezésén 12 ezren dolgoznak, s a szakszervezetek a dolgozók több mint negyedét képviselik.
A TSMC nem tiszteli az amerikai munkásokat
– írták a szakszervezetek a kongresszus tagjainak címzett levélben, melyben azt kérik a törvényhozóktól, hogy állítsák le a tajvani munkavállalók vízumainak kiadását. Azzal érvelnek, hogy
az Ázsiából érkező munkavállalók alkalmazása aláássa a Csiptörvény egyik fontos célját:
több amerikai munkahely teremtését az ágazatban.
A Wall Street Journal értesülése szerint, a TSMC 500 ideiglenes vízumot kért, egy olyan tapasztalt szakemberekből álló csoportnak, amely kulcsfontosságú ismereteket adhatna át a helyi munkavállalóknak.
Amerikai iparági vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a szakképzett munkaerő hiánya a Csiptörvény által ösztönzött program szűk keresztmetszete. Miközben a csipgyártókat Ázsiából az Egyesült Államokba csalogatják, már
2030-ra 67 ezer fős munkaerőhiánnyal szembesülhet az iparág.
A betöltetlen állások 39 százalékába kétéves képzési idejű technikusokat, 35 százalékába négyéves képzési idejű mérnököket várnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.