Az évtizedes távlatokban is kiemelkedően magas kamatkörnyezet ellenére is szinte rezzenéstelenül menetel az amerikai gazdasági gépezet, a Fed monetáris szigora egyelőre sem az infláció letörésére, sem a gazdaság lehűtésére nem volt elégséges, az amerikai jegybank ezért a jelenlegi piaci várakozások szerint hosszasan magasan tarthatja majd a hitelfelvétel költségét.
Éppen ezért kifejezetten érdekes, hogy azok a cégek, amelyek a lakossági fogyasztás középpontjában állnak, kiugróan gyengén teljesítenek a részvénypiacon: a szolgáltató szektor és a tartós fogyasztási cikkek szegmensének vállalatai közül több mint
két tucat cég részvényei kerültek éves mélypontjukra októberben,
miközben a tágabb piacot lefedő S&P 500 mutató (jórészt a legnagyobb technológiai vállalatok szárnyalása nyomán) továbbra is két számjegyű pluszban jár az év eleje óta.
Az S&P 500 index ugyan július 31-i csúcsáról 5,7 százalékot gyengült, messze felülteljesíti az SPDR S&P Retail ETF kurzusának alakulását, amely a nyár közepe óta több mint 13 százalékos esést könyvelt el.
A kiskereskedelmi üzletág mélyrepülése mögött a The Wall Street Journalnek nyilatkozó elemzők szerint elsősorban az áll, hogy a lakosság anyagi lehetőségeit a folyamatosan emelkedő üzemanyagár, a szűkülő hitelezés és a még mindig számottevő inflációs környezet fokozatosan erodálja, és ez abban is megmutatkozik, hogy a fogyasztói bizalmi index az elmúlt két hónapban egyaránt csökkent, rámutatva a lakosság növekvő aggodalmára anyagi helyzetét és a gazdaság kilátásait illetően.
Ha az élelmiszerárak és a benzinárak magasak, kevesebbet tudok vásárolni azokból a nem létszükségleti cikkekből, amelyeket inkább csak akarok, mintsem szükségem van rájuk
– fejtette ki Anna Rathbun, a CBIZ Investment Advisory Services befektetési igazgatója a lapnak.
A fogyasztás ilyen irányú eltolódása a legnagyobb kereskedelmi láncok részvényárfolyamain is meglátszik: a Target kurzusa 24,9 százalékot, a Walgreens árfolyama 37,8 százalékot, míg a Dollar General kurzusa 54,9 százalékot gyengült az év eleje óta, annak ellenére, hogy az első negyedévet még erősen zárták a cégek.
A csökkenő fogyasztás mellett azonban az áruházaknak a bolti lopások növekvő számával is szembe kell nézniük: a probléma olyan mértéket ölt, hogy a Target egy friss közleménye szerint a lopások már a vállalat éves nyereségkimutatásában is megjelennek majd, a negatív hatások csökkentése érdekében pedig kilenc üzletüket inkább bezárják, mivel nem tudnak máshogy hatékonyan fellépni a tolvajlások számának növekedése ellen.
A Fed történelmi kamatemelési dömpingjét követően a tízéves amerikai államkötvények hozama évtizedes magasságokban, 4,6 százalék felett jár, ez a biztos hozam pedig rengeteg befektetőt a kötvénypiacra vonz, jelentős űrt hagyva a részvénypiacon.
A befektetők az elmúlt 12-ből tíz hét során folyamatosan csökkentették kitettségüket a kiskereskedelmi vállalatok részvényeit vásárló alapok iránt, heti több mint 1 milliárd dollár tőkét áramoltatva ki az érintett alapokból, tovább csökkentve ezzel a keresletet a kereskedők papírjai iránt.
A kötvényhozamok láttán kényelmesen hátradőltek a jegybankárok – vajon jól teszik?Miközben a kötvényhozamok látszólag elvégzik a jegybankárok munkáját, most azon tanakodnak a Wall Streeten, hogy vajon a piac reagál a Fed lépéseire, vagy a tisztviselők ugranak a piaci szignálokra. A tyúk-tojás vitán a kamatemelési periódus tetőzése múlik. |
Ezt az átrendeződést pedig még a bőkezű osztalékhozamok sem tudják visszafordítani: a Dollar General ugyan 2,1, a Target 3,9, míg a Walgreens 8 százalék feletti osztalékkal kecsegtet, a befektetőknek ez már nem elég ahhoz, hogy kockáztassák a pénzüket a bizonytalan piaci környezetben – főleg, mikor gyakorlatilag nem létező kockázat mellett 4,6 százalék feletti hozamot tudnak elérni az államkötvénypiacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.