Washington fegyverkezik - az Intel lehet a kiberháború nagy nyertese

Nagyot pattant hétfőn az amerikai tőzsdezárás utáni kereskedésben az Intel-árfolyam, miután kiderült, hogy több milliárd dolláros kormányzati támogatást kaphat a cég. A létesítendő hadiüzemekben katonai és hírszerzési alkalmazásokhoz gyártanának mikrocsipeket. A tervezett ipari létesítményeket egyelőre csak „biztonságos enklávé” címkék alatt emlegetik. Csupán a telepítés célja nyilvános: csökkenteni az amerikai hadsereg függőségét a Kelet-Ázsiából, különösen Tajvanról importált csipektől, mert ez az ellátási lánc sebezhető egy kínai invázió esetén.

A Wall Street Journal értesülései szerint a tavaly elfogadott 53 milliárd dolláros csiptörvény alapján finanszírozott gyártási kapacitásokat legalább részben az Intel arizonai gyárkomplexumában építenék. Még nem határozták meg a finanszírozás pontos összegét, de az ügyet ismerő személyek azt mondták a tőzsdei lapnak, hogy a létesítmények 3-4 milliárd dollárba kerülhetnek. A terv arra utal, hogy Washington a csipgyártást nem piaci kérdésnek, hanem geopolitikai ügynek tekinti.

Az amerikai csipellátás stabilitásának biztosítása a csiptörvény egyik központi célkitűzése, amit Gina Raimondo kereskedelmi miniszter az év elején „nemzetbiztonsági befektetésnek” nevezett. 

Még nem született meg a végleges döntés, de a Kereskedelmi Minisztérium, a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala és a Védelmi Minisztérium tisztviselői tárgyalásokat folytatnak a projektről az Intellel.

Eddig 500 vállalat érdeklődött, s 130 pályázat érkezett a csiptörvény támogatását elosztó CHIPS Programirodába. A hírek szerint az Intel lehet a legfőbb kedvezményezett. Az Intel egyelőre nem kommentálta az értesüléseket, de a cég vezérigazgatója, Patrick Gelsinger más technológiai vezetőkkel együtt számos találkozót tartott Gina Raimondo kereskedelmi miniszterrel.

Az Intel térnyerése az iparági riválisok és az általuk támogatott törvényhozók aggodalmát váltotta ki. Attól tartanak, hogy ha az Intel túlnyeri magát, akkor más pályázóknak aránytalanul kevesebb jut a csiptörvény keretéből.

A demokraták és a republikánusok között is vannak olyan törvényhozók, akik megkérdőjelezik az úgynevezett „biztonságos enklávék” szükségességét. Úgy vélik, nem lenne helyes, ha elkülönített létesítményeket hoznának létre a védelmi iparnak.  Más szenátorok azonban védelmükbe vették az enklávékat, a nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva.

Nem egyszerű piaci alapon katonai fejlesztéseket finanszírozni, mert a védelmi ügyfelek gyakran szokatlan igényeket fogalmaznak meg, beleértve a magas hőmérsékletű környezetben vagy a világűrben használt csipek védelmét, miközben a katonai ágazat a teljes csippiacnak csupán 2 százalékát képviseli – hívta fel a figyelmet Charles Wessner, a Center for Strategic and International Studies vezető tanácsadója.