A piac tavaszra várja az EKB első kamatvágását, ez jól jönne a forintnak is
A gyorsan csökkenő infláció, a gyengélkedő gazdaság és az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsában helyet foglaló egyik – korábban héjaként számon tartott – szavazó tag véleményének változása miatt a piacok újabban jövő márciusra várják az EKB első kamatcsökkentését, 2024 végére pedig sokak szerint már 2,5 százalékra eshet az irányadó kamat a jelenlegi 4 százalékról. A múlt héten még 3 százalék feletti szintet vizionáltak jövő decemberre az elemzők.
Fotó: Dursun Aydemir
Kínzó dilemma előtt áll az EKB
Ha a piacoknak igazuk lesz, akkor az EKB lesz a globális színtér első nagy központi bankja, amely mérsékelni kezdi az alapkamatot, a tisztviselők azonban nem fogják elkapkodni az irányváltást, akármilyen drasztikus makrogazdasági fordulat rajzolódik is ki a szemük előtt.
Christine Lagarde EKB-elnököt és kollégáit ugyanis a kamatnövelési ciklus megkezdésekor elkövetett hibák és az ezt követően a nyakukba zúduló kritikák tömege kísérti. Miközben az amerikai jegybank anno az infláció megugrását előrejelző elemzőkre hallgatva idejében megkezdte a szigorítást, az EKB csupán hét hónapos késéssel, 2022 júliusában kapcsolt.
Az eurózónás országok jegybankelnökeiből és az EKB hat vezetőjéből álló kormányzótanács most azzal a dilemmával szembesül, hogy a túl korai csökkentést és ezzel az infláció esetleges elszabadulását, vagy a túlzásba vitt megszorítással a gazdaság összeomlását kockáztassa.
Elavult az EKB korábbi prognózisa
Amíg a vezetők még tanakodnak, az EKB munkatársai már az utolsó simításokat végzik azon az előrejelzésen, amelyet Lagarde jövő csütörtökön mutat be a nyilvánosságnak.
Mint ismert, a bank korábban úgy vélte, az infláció jövőre átlagosan 3,2 százalék lesz, és 2025 második felében tér vissza a 2 százalékos célhoz. Ám ez a prognózis egyre inkább elavultnak tűnik, miután a fogyasztói árak növekedése már novemberben 2,4 százalékra lassult, ami 2021 közepe óta a legalacsonyabb érték.
Még a német Isabel Schnabel, a testület héjaként ismert tagja is elismerte, hogy az infláció lassulása „figyelemre méltó”, és hogy a további kamatemelés ennélfogva nem valószínű. Az első fél évben történő kamatcsökkentés lehetőségéről azonban nem kívánt nyilatkozni. Szemben pédául Francois Villeroy de Galhauval, a francia jegybank kormányzójával, aki azt mondta, hogy a kérdés igenis felmerülhet már 2024-ben.
Megszólaltak az elemzők is
Az elemzők mindenesetre nem restek felülvizsgálni becsléseiket. A Deutsche Bank szerdán 150 bázispontos lazítást prognosztizált jövőre, és az első lépésre már áprilisban sor kerülhet – vélik a pénzintézet szakértői. Szintén áprilisra becsülte az első kamatcsökkentést a múlt héten az amerikai Goldman Sachs is.
A Bloomberg Economicsnál pedig úgy látják:
Az EKB a hitelfelvételi költségeket jóval a semleges szinten túl emelte, aminek a hatása egyre jobban látszik a gazdasági adatokon és az infláció alakulásán is. Hasonló a helyzet az Atlanti-óceán túloldalán is, miközben a globális hangulat is változik. A növekedést, az inflációt vagy a globális hangulatot illető bármely változás arra késztetheti az EKB-t, hogy még a jövő év közepe előtt vágja meg a kamatot.
Maradtak azonban még bőven héják is a kamatdöntő testületben, a német Bundesbank elnöke, Joachim Nagel szerint továbbra is erőteljesen fennáll az infláció visszatérésének a veszélye, ezért többször is kizárta, hogy az EKB irányadó kamata elérte volna a csúcsot. Belga kollégája, Pierre Wunsch pedig még egy újabb emelést is elképzelhetőnek tart.
Ha a kamatvágás tavasszal kezdetét veszi, az kedvező lenne a forintra nézve, hiszen egy fontos benchmarkhoz képest nőne a hazai deviza kamatelőnye, még akkor is, ha közben az MNB is lejjebb vinné az alapkamatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.