Beköszöntött a kötvénybefektetések aranykora
Mivel a recessziós félelmek ebben az évben is meghatározók lehetnek, érdemes konzervatívabb befektetési stratégiát kialakítani, és a portfóliókban 70-30, vagy akár 80-20 százalékos arányban is felülsúlyozni a kötvényeket a részvényekkel szemben, illetve nyerő lehet többségükben dolláros vagy eurós eszközöket felhalmozni – olvasható az SPB Befektetési Zrt. 2024-es elemzésében.
Ráadásul az év első felében nagy mennyiségű állampapír-kibocsátás várható Európában – például Németországban, Ausztriában és Romániában is –, azaz tudnak majd miből mazsolázni a befektetők.
A kötvénytúlsúlyos portfóliók mellett szól az is, hogy a meghatározó központi bankok – mint például az amerikai Fed vagy az európai EKB – várhatóan megkezdik a kamatcsökkentést.
Mivel pedig a Magyarország és az Egyesült Államok által kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény január 1-jével megszűnt, ezért olyan kötvényeket érdemes venni, amelyek kamatkifizetésére nem vonatkozik a 30 százalékra emelkedő adó. Ilyenek például a nem amerikai kibocsátású értékpapírok – hívta fel a dolláros befektetést keresők figyelmét Kalapos Csaba, az SPB privátbanki igazgatója.
A hazai állampapírok között volt 30 százalék feletti hozamú is tavaly
Kalapos Csaba szerint amúgy a kötvénybefektetők 2023-ban is jó hozamot érhettek el. Tavaly ugyanis az MNB az egynapos betéti kamatot 13 százalékra csökkentette (majd ki is vezette), s emiatt érdemes volt végre a hosszabb futamidejű állampapírok mellett dönteni, így a hazai állampapírpiacon a 2038/A, 2041/A, illetve a 2051/G sorozatú papírokat ajánlották, amelyek akár 30 százalékos árfolyamnyereséget is elérhettek.
A dolláros vagy eurós eszközöket persze nem kell feltétlenül külföldön keresgélni, mivel a magyar állam is kibocsát euróban vagy amerikai dollárban denominált kötvényeket. Példaként említik az 5 százalék feletti hozamú, 2033-as lejáratú eurós állampapírt, vagy a 7 százalék feletti hozamot kínáló, 2041-ben lejáró dolláros kötvényt. Az utóbbit nemcsak a kamatfizetése teszi kiemelt célponttá, hanem tavalyi 40 százalékos árfolyamcsökkenése is, amit kedvező kamatkörnyezetben le is dolgozhat a papír.
Jó választásnak bizonyulhatnak a zöldkötvények
Az energiaválság kibontakozásával megnőtt a zöldkötvények kibocsátása is, amire Magyarország időben reagált, hiszen 2022 novemberében például egymilliárd euró értékben bocsátott ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 5 százalékos kamatozású, 5 éves lejáratú zöldkötvényt, a múlt héten pedig 1,5 milliárd eurót vontak be, szintén „zöldcélok” finanszírozására.
A forintalapú zöldkötvények közül az SPB a 2051/G sorozatot ajánlja, amely évi 4 százalékos kamatot hoz. Az elemzés kiemeli, hogy a zöldkötvényeket sem kell feltétlenül a lejáratig tartani, lévén likvid másodpiacuk van, ahol bármikor értékesíthetők.
Kecsegtetők az európai kötvénybefektetések is
A devizás kötvényeket kereső ügyfelek figyelmét több régiós, illetve nyugat-európai szuverén kötvény is felkeltheti. Közöttük jó választásnak tűnik a 2060-ban lejáró francia állampapír, amely már tavaly is 8-10 százalékkal értékelődött fel, miután korábban a kamatemelések nyomán a kurzusa a névérték 220-240 százalékáról 100 százalék környékére esett, tehát a jelenlegi árfolyamszint még számottevő potenciált kínál.
A kockázatkedvelő befektetők a kifejezetten hosszú lejáratú állampapírokat is választhatják,
például az osztrák AA+-os minősítésű, 2120-ban lejáró, 0,85 százalékos kamatozású állampapírját, amely elsősorban a potenciális árfolyamnyereség miatt igazán jó célpont.
A papír árfolyama a 2020-as kibocsátás után a névérték 100 százalékáról 140 százalékra kapaszkodott fel. Miután azonban tavaly időnként erős eladói nyomás alá kerültek a kötvénypiacok, a befektetők a kamatemelések után névértéke 35-40 százalékán is megkaphatták. A kedvezővé váló piaci környezetben az elemzők szerint akár további 50-70 százalékkal is felértékelődhet.
Az osztrák állampapír kereskedési mennyisége miatt a kisbefektetők körében is népszerű, azonban a hosszabb lejárata miatt természetesen kockázatosabb is – teszi hozzá az SPB.
Az osztrák mellett a román kötvénypiac is tartogat kedvező lehetőségeket. Ilyen az elemzőcég szerint a 2039-ben lejáró, 4 százalék felett kamatozó, euróban denominált állampapír is, amelynek kurzusa 2023-ban 16 százalékkal emelkedett.
Attraktívak a dolláros és eurós vállalati kötvények
A vállalati kötvények piacán Kalapos Csaba egyebek között a DNO norvég olajkitermelő cég papírját emelte ki. Ezt a 2026-ban lejáró és közel 8 százalékos kamatot fizető kötvényt elérhető kereskedési mennyiségére tekintettel is keresik a kisbefektetők.
A kockázatkedvelőbb befektetők körében népszerű vállalati kötvény a Hollandia második legnagyobb bankcsoportjának számító, és stabilitását az előző évi bankválság közepette is megőrző Rabobank 6,5 százalékos kamatozású kötvénye, amely tavaly 10 százalék körüli hozamot termelt.
A tíz éven belül lejáró kötvénybefektetéseket preferáló megtakarítók számára az acéliparban tevékenykedő, luxemburgi Arcelormittal 2032-ben lejáró, 6,8 százalékos kamatot fizető kötvénye már csak azért is igen kedvező célpont, mert befektetésre ajánlott hitelminősítéssel is rendelkezik, és kereskedési mennyisége is elérhetővé teszi a kisbefektetők számára. A kötvény lejárati hozama a jelenlegi kurzuson 5,6 százalék.
Aztán itt van a ma már távközlési hálózatokat építő, jól ismert, finn Nokia kötvénye is, amely 6,625 százalékkal kamatozik, s bár 2039-es lejárata miatt árfolyamoldalon magasabb a volatilitása, éppen ezért az árfolyamoldali hozampotenciálja akár 15-20 százalék is lehet. Mivel pedig aktuálisan névérték alatt szerezhető be, ezért a lejárati hozama jelenleg 6,7 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.