Fed-közgazdászra cserélte a Wall Street-i befektetési bankárt Erdogan a török jegybank élén
Miután péntek késő este viszonylag váratlanul, az ellene zajló karaktergyilkosságot és alaptalan sárdobálást okolva lemondott posztjáról Hafize Gaye Erkan, a török jegybank első női elnöke, Recep Tayyip Erdogan elnök szinte azonnal ki is nevezte utódját, Fatih Karahant, akinek az önéletrajza talán még a Wall Streetet, befektetési bankokat is megjárt Erkanénál is impozánsabb: Karahan ugyanis nem elég, hogy PhD-t szerzett a Pennsylvaniai Egyetemen, dolgozott közgazdászként az amerikai jegybanknál, a Fednél, később pedig az online kereskedelmi óriásnál, az Amazonnál is.
Fotó: AFP
A piacokat meglepő módon megnyugtatta a hirtelen váltás
A szakértők a váratlan váltást kommentálva leszögezték: kifejezetten meglepő, hogy a piacok kisimultak az őrségváltás hírére, miután ezek a késő esti személyi cserék korábban fenekestül forgatták fel a befektetői morált – ez pedig minden bizonnyal Karahan kirobbanóan erős szakmai múltjának köszönhető. Az új jegybankelnök továbbá első nyilvános megszólalásában kiemelte:
számára a legfontosabb cél az infláció tartós letörése lesz, a jegybank pedig kész arra, hogy ennek érdekében további lépéseket is megtegyen.
Ez a komment a befektetőknek azt jelezte, hogy az előző monetáris vezető terveivel szemben Karahan nyitott az irányadó kamat további emelésére, erősítve ezzel az Erdogan által tavaly nyáron megtalált, ortodox gazdaságpolitikába vetett hitet.
A piaci reakció visszafogottsága legjobban az ötéves török államkötvények csődbiztosításáért kért prémium nagyságában mutatkozik meg: míg egy korábbi, 2021-es személycserét követően 60 százalékkal, több száz bázisponttal ugrott meg a CDS-prémium, Karahan kinevezését egy mindössze 0,5 bázispontos mozgás követte – ez a török mutató tekintetében jelentéktelen nagyságúnak tekinthető.
A líra már rövid távon is örül, középtávon pedig akár pezsgőt is bonthat a török deviza
Mióta Erkan jegybankelnökként, Mehmet Simsek pedig pénzügyminiszterként átvette a gyeplőt a nyáron, a líra több mint 30 százalékot vesztett értékéből a dollárral szemben – ennek hátterében eleinte a piacoknak az ortodox fordulattal kapcsolatos bizonytalansága, később pedig a kamatpálya vártnál korábbra időzített tetőzése állt: Erkan ugyanis annak ellenére fejezte volna be a kamatemelést 45 százalékos alapkamat mellett, hogy az infláció 65 százalék környékén állt még januárban is, a kamatelőny relatív csökkenése pedig fájdalmasan hatott volna a líra kilátásaira is, a piacok pedig ezt rohamosan el is kezdték árazni.
Erkan lemondásának hírére ugyan a líra szokásához híven megbillent, Karahan kinevezésével ismét stabilizálódni tudott, és a hét végi mélypontot jelentő 30,64-os dollárral szembeni árfolyamról 30,55-ig vissza is tudott erősödni.
Evren Kirikoglu, az Orca Macro alapítója a Bloombergnek kiemelte:
A szavahihetőségét a közelmúltban elvesztő Erkan leváltása és egy Fed-közgazdásszal való helyettesítése középtávon minden bizonnyal pozitívan hat majd a líra értékeltségére, mivel kilátásba helyez további kamatemeléseket, és a jegybank megbízhatóságára is pozitív hatással lesz.
Christian Wietoska, a Deutsche Bank elemzője hozzátette: a vártnál ragadósabb infláció letörése érdekében 250–500 bázispontos további kamatemelésre lehet szükség – az 5 százalékpontos további monetáris szigorítást azonban a devizapiacok még nem árazták be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.