Megduplázódhat idén – a magánnyugdíjalapokra vonatkozó részvételi szabályok lazításának köszönhetően – Oroszországban a tőzsdei bevezetések értéke az előző évhez mérten, akár a 80 milliárd rubelt is elérve – közölte az Aigenis orosz befektetési cég.
Moszkva ugyanis a Bloomberg szerint zöld utat adna az országban működő magánnyugdíjalapoknak, hogy az eddig engedélyezett értékhatárnál kisebb ügyletekbe is beszállhassanak.
Bár a várt érték messze elmarad az ukrajnai invázió előtti, 2021-es 3 milliárd dolláros (1 dollár = 92,9 rubel) csúcsértéktől, mégis jelzi, hogy az orosz vezetés elszántan törekszik a tőkepiacok fejlesztésére és a gazdaság támogatására.
A múlt héten közzétett rendelettervezetben egészen pontosan arról van szó, hogy az orosz központi bank az eddigi 50 milliárd rubelről 3 milliárdra szállítaná le azt az IPO-értékhatárt, amely felett a nem állami nyugdíjalapok is részt vehetnek az elsődleges nyilvános részvénykibocsátásokban.
A könnyítés mindenképpen jó hír, mivel az IPO-értékesítéseket most leginkább a lakossági befektetők hajtják, ami egy kissé kaszinójelleget ad a tőkepiacnak
– mondta Kirill Csujko, a BCS elemzési vezetője. „A professzionális befektetők bekapcsolódása roppant előnyös lenne a kibocsátók és a piac számára is” – tette hozzá.
Az orosz piac számos nemzetközi befektetőnek amúgy tiltott terület az átfogó amerikai és európai szankciók, valamint a devizaátutalások és a külföldi részvénykereskedelem oroszországi tilalma miatt. A helyi kisbefektetők ennek ellenére kétéves rekordra segítették idén a MOEX Russia indexet.
A kisebb orosz vállalatok számára is egyre vonzóbbá válik saját részvényeik eladása a magas hazai kamatlábak és az emelkedő – Oroszországban már rendkívül fontossá vált – jüanhitelköltségek miatt.
„Amit látunk, az az orosz központi bank kétségbeesett kísérlete, hogy intézményi befektetőket vonzzon a tőkepiacra ” – mondta Oleg Vjugin, az orosz központi bank korábbi vezetője. Vjugin még így is úgy véli azonban, hogy az új szabályok fokozatosan megmozgathatják a nyugdíjpénztári pénzeket,
a harmadik negyedév végén ugyanis – a legfrissebb adatok szerint – a nem állami nyugdíjalapok 7400 milliárd rubelen csücsültek.
Ebben az évben eddig négy tőzsdei bevezetés volt, amelyek révén mintegy 23 milliárd rubelnyi forrást gyűjtöttek, máris több mint a feléz a tavalyinak. Az Europlan lízingcégé volt a legnagyobb IPO több mint 13 milliárd rubellel, de például a Zajmer mikrofinanszírozási cég is tervezi a tőzsdére lépést.
A moszkvai tőzsdén úgy vélik, hogy kormányzati támogatás nélkül is több mint húsz vállalat léphet parkettre idén – jelentette januárban a TASZSZ hírügynökség.
„A tőzsdei bevezetések reneszánsza az elmúlt év egyik jelentős eredménye” – mondta Elvira Nabiullina, az orosz jegybank kormányzója április 8-án a parlamentben tartott beszédében. A központi bank sajtószolgálata ehhez e-mailben hozzátette, hogy az új szabályok
a túlzott korlátozások felszámolásával és további ösztönzőkkel kívánják az alapokat bevonni az IPO-kban való részvételbe.
Az új ösztönzők bevezetése mellett a külföldi finanszírozók távozása nyomán keletkezett űr is vonzza a hazai tőketulajdonosokat. A helyi vállalatok közül a BCS és a Szovkomflot is növelte piaci részesedését, miközben olyan új szereplők jelentek meg, mint például a Start Capital. A bankok körülbelül 3-6 százalékot keresnek a kibocsátásokból – írja a Kommerszant orosz hírportál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.